Hogyan fejleszd a webshopod haladó szinten?

webshop2
Olvasási idő: 24 perc

Van egy webshopod, ami jól működik, de szeretnél többet kivenni belőle? Hiányolod a haladó tippeket? Kulcsár István Róbert pont azokra a kérdésekre ad választ ebben az interjúban, amiket mindenképpen meg kell fontolnod, ha szintet akarsz lépni a webáruházaddal.

Egy szuper hasznos beszélgetés vár az árbevétel és konverziónövelésről, a logisztika egyszerűsítésről, és ezek mellett még hallhatsz optimalizálási tippeket, ötleteket profi ügyfelek gyakorlatias példáin keresztül.

Erre a témára nehezebben találnánk hitelesebb embert, mint Kulcsár István Róbertet, aki a Shoprenter egyik alapító-tulajdonosa, és 14 év alatt több ezer webshop felállításában segített vezető tanácsadóként.

Ha még most szeretnél felépíteni egy webáruházat, ezt az interjút ajánljuk, ahol Róbert abban segít neked, hogyan tudsz sikeres webáruházat indítani.

5.500 webshop nem tévedhet!

A Shoprenter neve méltán lehet ismerős, hiszen az egyik legnagyobb webáruház rendszer Magyarországon. Ismertségükhöz hozzátartozik, hogy már 5.500 webshopot üzemeltetnek a 60 fős csapatukkal, és az évi árbevételük közel 1 Mrd Ft!

Az árbevétel és a webshop számok mutatják, hogy nem az egyszeri eladásban, hanem a folyamatos webáruházi sikerekben érdekelt a Shoprenter és Róbert is.

Ezt a gyakorlati tudást Róbert több száz offline és online előadáson, üzleti konferencián, egyetemeken, szemináriumokon adta át az érdeklődőknek.

Kollégái gyakran hívják Mr. Ecommerce-nek, ami nem csoda, hiszen a szemináriumain már több, mint 25.000-ren vettek részt az elmúlt 10 évben.

Ráadásul az egyik megálmodója és szervezője az Ecommerce Exponak, ami Magyarország legnagyobb ekereskedelmi konferenciája.

Haladó webshop fejlesztési lehetőségek: interjú Kulcsár István Róberttel

Mit érdemes tenned, ha már nem vagy kezdő a webáruház üzemeltetésében és szeretnéd a következő szintre fejleszteni a webshopod?

Papírt és tollat elő! Tömény és hasznos 45 perc előtt állsz. Csak győzd a megvalósítást! 🙂

Részletes tartalom, hogy bele tudj nézni a videó számodra legérdekesebb részeibe:

0.57 – 3.24: Mi kell ahhoz, hogy egy webshop szintet lépjen? Optimalizálás.

3.25 – 16.41: Mikor és miért érdemes kiszervezett logisztikai szolgáltatást igénybe venni? Fulfilment szolgáltatások.

16.42 – 36.52: Vásárlási konverzió – és kosárérték növelés nagyobb forgalmú webáruház esetén.

36.53 – 46.00: Már jól működő webshopot mikor érdemes elköltöztetni: bérelhető webshoprendszerek (Shoprenter), egyedi fejlesztésű webáruházak.

 

Amennyiben még többet szeretnél megtudni a webáruház indításról, kattints ide!

Videó szövege

Ha kényelmesebb számodra az olvasás, akkor itt találod a videó teljes szövegezését. Mivel egy automatikus program készíti a szöveget, lehetnek benne hibák. 

Nos, sziasztok, újra itt vagyunk Kulcsár István Róberttel, a Shoprenter egyik alapító tulajdonosával, és ez a második interjúnk közösen Robival, és most arról lesz szó, hogy ha már egy webshop nulláról egyre lépett, és mondjuk most egyről a többedik szintre akar lépni, és mondjuk már van egy éves szinten 50 milliós forgalma legalább, akkor milyen eszközei és lehetőségei vannak arra, hogy árbevételt növeljen, konverziót növeljen, látogatószámot növeljen, egyszerűsítse logisztikai problémáit, kihívásait, és összességében több profitot és több szabadidőt biztosítson a tulajdonos vállalkozónak. Úgyhogy ez lesz a témánk, és sok szeretettel köszöntelek újra itt Robi az interjúmban.

– Szia! Sziasztok!

– Nos, hát akkor csapjunk is bele és legyen az első kérdés egy ilyen gondolkodásmódbéli, hátha van erre valami jó ötleted, jó gondolatod, olyan minta, amit látsz a profi ügyfeleknél, akik már ezt az 50-100 millió szintet megugrották és még tovább akarnak növekedni. Mi az szerinted, ami leginkább kell fejben vállalkozóként gondolkodásmód szempontjából, hogy innen tovább tudjunk növekedni. Mondjuk 50-ről 100 millióra, vagy 100 millióról 200 millióra?

– Az előző interjúban is már tettem róla említést, hogy azok a cégek, akik nálunk vannak, azért beszélek most róla mégis, mert azt beszéltük, hogy simán előfordulhat, hogy azért más lesz a célcsoportja ennek az interjúnak, mint az előzőnek, és hogy ne kelljen csak emiatt megnézni az előzőt, de amúgy nem rossz dolgok vannak abban sem, úgyhogy az abszolút érdemes lehet. De aki esetleg nem nézi meg, azok számára ugye én azt látom, hogy azok a cégek, akik nálunk nagyon gyorsan tudnak növekedni, tehát ez a skálázódás náluk nagyon hatékonyan működik, azok leginkább az optimalizálásban igazán jók abban, hogy a saját humán erőforrásaikat minél hatékonyabban tudják kezelni. Úgyhogy mondok egy példát. Van egy ügyfelünk, aki az elején, amikor elkezdte a saját webáruházát csinálni, és viszonylag ügyesen növekedett. Eljutott oda, hogy volt egy 100-200 millió forintos forgalma, és ezt a 100-200 millió forintos forgalmat éves szinten kiszolgálta öt ember a raktárban. Öt ember dolgozott azon, hogy folyamatosan megérkezzenek az ügyfelekhez a csomagok. Jelen pillanatban átlépték az 1 milliárdos forgalmat, és ugyanúgy öt ember dolgozik a raktárban. Tehát a saját folyamatainknak a hatékonyabbá tétele az, ha csak azt feltételezzük, hogy 200 milliós forgalomhoz 5 ember kell, akkor ebből logikusan következik, hogy egy egymilliárdos forgalomhoz kellene a webáruházban egy 20-25 embernek a munkája, és 20-25 embernek a munkája járulékokkal együtt irgalmatlan összeg. Úgyhogy ha ezt meg tudom spórolni azáltal, hogy hatékony ügyviteli, raktárlogisztikai folyamatokat vezetek be a saját cégemben, akkor az egy nagyon-nagyon nagy megtakarítás. Én ebben látom az igazi nagy különbséget.

– Nagyon-nagyon szuper! Köszi, és ezzel máris adtál egy nagyon jó témát, amibe konkrétumokba bele tudunk menni. Te mit gondolsz, a már ilyen 100 milliós forgalmú webshopok esetében érdemes-e kiszervezett logisztikai szolgáltatásokat igénybe venniük. Magyarországon van egy 3-4-5-6 olyan cég, ami ezzel foglalkozik. Például mondjuk a Webshoppy, webshippi, komplexpress, nem tudom kik vannak még ilyen és ehhez hasonló cégek, akik ugye azt csinálják, hogy nekik ne rakjunk raktárkészletet, és ők gyakorlatilag intézik a csomagolást, illetve az összes adminisztratív és logisztikai terhet. Ez a kezdő webshopok esetében egyébként hasznos tud lenni, hiszen ők jóval kedvezőbb árakat kapnak egy futásszolgálattól és gyakorlatilag egy csomagnak az összekészítése miatt mindössze egy-kétszáz forintnyi többletköltséget jelent, mert ők annyival olcsóbban szállítanak, és azt az árelőnyt azt továbbítják nekünk gyakorlatilag. Ezekben a webshop méretben, amikor már a 100 milliót meghaladtuk és növekedni akarunk, akkor még mindig érdemes nyomni, logisztikai cégekkel dolgoznunk, vagy itt már előbb vagy utóbb szükségünk lesz arra, hogy saját magunk intézzük ezt saját raktárra, saját emberekkel.

– Pont nemrég csináltam egy hozzád hasonlóan egy interjút a Perényi Andrisra, és ugyanezt kérdeztem tőle, hogy nekik mi az ideális cégméret? És mondta, hogy borzasztóan szerteágazó, leginkább az határozza meg, hogy mekkora a termékeknek a számossága, mennyi terméke van az adott ügyfélnek, és mekkora problémát jelent számukra. Minél nagyobb maga a termék, annál kevésbé lehet sok terméket berakni egy ilyen fulfillment szolgáltatásba. Egyszerűen a mérete miatt, azért, mert ők se foglalkoznak, ugye mondta az érlelt marha trágya. Nem lesz olyan fulfillment az orgánumtól, aki bevállalja ezt a dolgot, hogy ott legyen az ő raktárukban. Tehát hogy ilyen formában vannak olyan termékek, ahol ez eleve kiesik, de mindenki másnál érdemes lehet még a skálázódás előtt felmérni azt, vagy itt a skálázódás közepén felmérni azt, hogy akarom-e én azt a terhet saját magamra felvenni, hogy kitalálom azt, hogy igen, milyen legyen a polcrendszer, megveszem a polcrendszert, milyen legyen a cinkrendszer, hogyan tudok abból egyszerűen ilyen szedési köröket csinálni, akkor keresni egy olyan rendszert, ami az én raktáramhoz igazodva tud. Ugye itt nagyon-nagyon fontos lesz az, hogy maga a kiszedés, illetve maga a csomagolás mennyi idő alatt tud megtörténni. Ez szerintem a legszűkebb keresztmetszet egy webáruház csomag logisztikájánál, hogy mennyi idő alatt tudom kiszedni magukat, a termékeket, és mennyi idő alatt tudom őket becsomagolni. És a kiszedés alapvetően azon múlik, hogy maga a raktár a méretben mekkora, tehát mennyire tudom ezt kompaktra összerakni, és a szedési köröket mennyire tudom hatékonyan optimalizálni, mert ha a kollégák a sorokban egymást akadályozzák, csetlenek-botlanak egymáson keresztül, akkor az egy nagyon lassú folyamat lesz. Hogyha ezt fel tudom valamilyen formában gyorsítani, akár úgy, hogy például maga a szedési lista, az mindig úgy kerül leválogatásra, hogy egy embernek nagyjából hasonló útvonalakat kelljen a raktáron belül leírnia, tehát elindul valahonnan az A1-es polctól, és mire a Z akárhanyas polcig ér, addigra összeszedte az összes termékét, és minden kolléga ugyanezeket a köröket futja, és így nem ütköznek egymásba, és nem kell egymáson keresztül gázolniuk, és gyorsabb lesz a kiszedés, és nagyon-nagyon fontos lesz az, hogy a termékeknek a címkézése, elhelyezése az abszolút egyértelmű és intuitív módon feldolgozható legyen, tehát ne azt kelljen, hogy mondjuk, egy helyre vannak csomagolva, mondok egy példát mondjuk ruházati termékekből, a piros, a kék, a fekete, a zöld, az S-es, az M-es, az X-l-es, és akkor ott a kollégának kell kipörgetnie, mert adott esetben a csomagolásnál semmilyen különbség nem látszik, csak az, hogy a cikkszám alapján meg be van ikszelve egy SS-es, meg egy M-es. Ez nem jó, ezeket szét kell rakni külön polcokra azért, hogy odamegy és csak így leveszi. Azért, mert amíg ezt csinálom, azok súlyos percek, másodpercek mennek el. Még ha egy kicsit nagyobb lesz ugyan a raktáram, de szét vannak porciózva ezek a termékek, akkor gyorsabban tudom kiszedni ezt a terméket, gyorsabban érek bele a csomagolóasztalhoz. Amikor a csomagolóasztalhoz értem, nagyon-nagyon fontos, hogy meglegyen ugye ez a távolság, hogy le legyen ellenőrizve, hogy tényleg azok a termékek kerülnek bele egy-egy csomagba, amiknek bele kell kerülnie, hiszen hiába vagyok én baromi gyors, ha tele vagyok hibával, és az ügyfelek nem azokat a termékeket kapják meg, mint amire szükségük van, annál drágább dolgot el sem tudok képzelni, tehát hogy ezt nagyon sokan elmulasztják, de mindenképpen fontos, és utána az is, hogy maga a csomagolás része, az, amit bele kell raknom a terméket a csomagba, ez mennyi idő alatt tud megvalósulni. Itt az igazán nagy cégeknél azt látom, hogy szinte egyöntetűen átállnak már erről a ragasztós dobozos megoldásról. Ezekre úgy hívják -, ez a boxtepler, ez a dobozzáró gép, ami egy ilyen sűrített levegővel működő, ilyen nagy tűzőkapcsokat nő bele a dobozba, és baromi gyors vele ilyen formában a csomagolás, mert míg a másiknál ragasztok meg izé, addig ennél odahajtok, tü, és kész, igazából össze van rakva a doboz, és mehet bele a termék, mehet bele a térkitöltés, mehet bele a számla, és ezeknek pedig már, illetve az etikett szintjének már baromi automatizáltan kell elkészülnie. Tehát, miután megvan a döblöcske, ezeknek már csak jönnie kell ki, rakom bele a dobozba, húzom rá az etikett címkét és rakom abba a sorba, amelyik futárnak ezt majd el kell vinnie. Tehát az igazán nagyoknál azt látom, hogy ezek a folyamatok azok, amik a végtelenségig akár tényleg másodpercről másodpercre ki vannak elemezve, és nem azért, hogy a kollégákat egy még nagyobb ostobara tudjuk utána csapkodni, még közelebbről egy felügyelő segítségével, hogy hát márpedig te nem dolgozol rendesen, és megint 32 perc volt 30 perc helyett az ebédszünetet, hanem egyszerűen azért, hogy lássuk azt, hogy ezekben a folyamatokban hol vannak még olyan területek, amiket meg lehet spórolni. Nagyon könnyű akkor, ha értünk hozzá, viszont baromi nehéz ez a dolog akkor, ha nem. És ha nem értünk hozzá, akkor jönnek elő azok a fulfillment cégek, akiknél ezek a folyamatok megvannak, akik jobban járatot kapnak a dobozra, a csomagolóanyagra, a térkitöltő anyagra, akiknél már megvan a megfelelő címkézési rendszer. Most például pont a Perényi Andrissal beszélgettem, hogy ők ugye a kiszedésnél.

 

– A Webshippinek az ügyvezetője, és most ugye, pont arról beszélgettünk, hogy ők valószínűleg, illetve nem valószínűleg, hanem ebben már lépéseket is tettek, bevezetik a robotokat a kiszedési folyamatba, ami hát drasztikusan meg fogja könnyíteni, gyorsítani számukra. Nem véletlen, hogy az Amazon is ebben a robotizáltságban hatalmas fantáziát látott, és így szervezte meg a saját raktárait.

– Oké, és szuper. Azért ez eléggé mély téma, akkor úgy érzem, hogy belekérdeztem, mintha majd belementél rendesen. És hogyha jól értem, akkor nem is jól értem, hanem jól sejtem, mert ilyen üzleti megérzést jelent, hogy azért egy néhány tízmilliós vagy százmilliós forgalomnál én őszinte leszek, én ezt még nem venném a nyakamba. Neked mi így az üzletstratégiai megérzésed? Tehát lehetséges, hogy egy 500 milliós forgalom fölött már egyébként olyan költséget tesz ez ki, hogy egyébként el lehet gondolkozni azon, hogy saját raktár, saját folyamatok, saját kollégák, saját felelősség, saját fejfájás, de azért egy 50-100 milliós forgalomnál szerintem még az invesztíció része is egy brutál nagy falat ennek az egésznek, hogy tényleg profin üzemeljen, és akkor alatta még egyszerűbbnek tűnik nekem ezt kiszervezni. Ezt jól sejtem, vagy jól érzem?

– Én azt mondom, hogy ezt mindenkinek magának kell eldöntenie. Tehát van olyan ügyfelünk, aki konkrétan több milliárdos forgalmat bonyolít, nem tudok ékszereket árulni. Több milliárdos forgalmat bonyolít és nagyjából egy ilyen két méterszer három méter az egész raktára. Tehát ugye egyszerűen azért, mert magas a tranzakciós érték, nagyon sok terméke van, viszont azok nagyon-nagyon picik, és jól elférnek ilyen icipici kis tartókban, és nekik tulajdonképpen ülnek egy gurulós székben, és csak ide gurulok, kiveszem, oda gurulok, kiveszem, és baromi gyorsan, baromi hatékonyan, saját folyamatot felépítve tudják ezt menedzselni. Nagy valószínűséggel egyébként ebben egy Eylogistic, egy Complexpress, egy webshippi, egy bárki más, tehát egy fulfillment szolgáltató sem tudna túlságosan nagy extra ruhát belerakni, ami miatt nekik megérné ez a dolog. De bizonyos termékszám és csomag méret határokon belül. Én azt gondolom, hogy a fulfillment igenis egy nagyon-nagyon versenyképes szolgáltatás tud lenni. Tehát addig én mindenképpen eljutnék a saját vállalkozásommal, hogyha eddig nem is tettem meg, akkor most erre kérjek egy árajánlatot. Az egyetlen dolog, ami ez ellen mutathat, az az, hogyha már most megvan ehhez az apparátusom. Tehát amikor kiszervezem a teljes logisztikámat, akkor ugye az van, hogy itt van már most három raktárosom, meg itt van két csomagoló emberem, meg mit tudom én, most velük, őket küldjem el, azért, mert ezt nyilván ugye cégvezetőként van az embernek erre felelőssége.

– Igen, de. – Ha tudok.

– Szerintem valószínűleg az elején még kevesen intézik el.

– Az elején, az elején viszonylag kevesen.

– Talán az, hogy itthon magamban csinálom, utána kezd elegem lenni. Elmegyek egy ilyen fulfillment céghez, és aztán amikor növök, akkor jöhet egy olyan szint, hogy esetleg érdemes lehet magamnál menni.

– Nem pont.

– Nem feltétlenül. Tehát, hogy van egy csomó olyan cég, akik nekünk tipikus ügyfeleink, akik adott esetben ennek az adásnak is tipikus hallgatói vagy nézői lehetnek. Ugye azok, akiknek már van egy cégük, egy jól menő cégük, disztribútorok valamilyen termékkörben, csak eddig még nem volt webáruházuk. Van egyébként már egy meglévő, több százmilliós, több milliárdos forgalma a cégnek, ott van a saját raktáruk, ott van a saját folyamatuk, ott van a saját mindenük. Nekik nem feltétlenül lesz az egy járható út, hogy az eddigi raktárat leépítve kiszervezzék, hiszen már megvannak a folyamatok, ott inkább arra kell odafigyelni, hogy amikor bevezetem ugye a csomagkiszállítást, mint opciót, akkor ennek a folyamatait a lehető legjobban dolgozzuk ki. Tehát, hogy akár egy külső szakértő erejéig, szerintem nem érdemes sajnálni a pénzt, és nyugodtan lehet rá azt mondani, hogy odajön egy külsős szakértő, aki megvizsgálja az eddigi folyamataimat, és azt mondja, hogy figyelj, itt lehetne ezen spórolni, hogyha figyelj, én ezt úgy csinálnám, hogy. És kifizetek neki egymillió forintot. Sok egymillió forint? Ja, a baromi sok egyébként 1 millió forint, de hogyha csomagonként megtérül 10 forintossával, akkor az egy abszolút olyan komplex döntés, hogy látom azt, hogy mennyibe kerül, és ha csak csomagonként 10 forintot hoz, akkor ennyi csomag után ez a befektetés meg fog térülni, de ha csomagonként nem 10 forintot tudok így megspórolni, hanem 50-100 forintot, 200 forintot akár, akkor onnantól kezdve ez egy nagyon-nagyon hamar megtérülő befektetés lesz. Tehát hogyha a cégem áll úgy és megtehetem, akkor én nem feltétlenül akarnám saját magamnak kitalálni ezeket a dolgokat, már csak azért sem, mert cégvezetőknél gyakran látom azt a – nem is tudom minek nevezzem – hibát, vagy szemléletet, hogy egy kicsit bele vagyunk szorulva a saját kockánkba. Tehát mindent belülről látunk, amikor hoztuk a csomagolóasztalt, akkor odaraktuk le, azért, mert nehéz volt, és azt mondtuk, hú, hú, figyelj, álljunk meg pihenni! Jaj, de egyébként tök jó helyen van. Ja, tök jó helyen hagyjuk itt. Ott hagytuk. Végül odavezettük az internet elérést, végül odakötöttük a sűrített levegőt, végül oda csináltunk már egyébként mindent. Igen ám, csakhogy korábban nagyon jó helyen volt, mert mellette ott volt a két salgó polcnyi raktáram, viszont ahogy nőtt a raktárkészletem, kinőtte ezt a két sarlópolcot, és most lent van a pincében, csak a csomagolóasztal maradt fent, és innentől kezdve a kollégáknak minden egyes csomagnál le kell menni egy csigalépcsőn a pincébe, meg vissza kell jönni. 40 másodpercet azzal töltenek, hogy egy csigalépcsőn sétálnak. És akkor jön egy külső szakértő és azt mondja, hogy azt a szentírást, amit én elkönyveltem, hogy márpedig a csomagolóasztal csak itt lehet. Ő azt mondja, hogy figyeljetek már, nem lehetne ezt az asztalt innen levinni a pincébe?

– Dehogynem. Fogjuk meg, vigyük le.

– És ott?

– Hát máris spóroltunk igazából csomagonként 40 másodpercet.

– Szuper, nagyon-nagyon jól látszik az, hogy tényleg milyen hatalmas tapasztalatotok van, egyből tudtál egy ilyen teljesen reális ellenpéldát mondani.

 – Jó, okés. Szerintem ezt a logisztika témát kimaxoltuk, amennyire most itt ebben az interjúban cél volt, mit szólsz ahhoz, hogy evezzünk át egy kicsit a bevétel növelésnek a vizeire vagy témaköreire. Mit gondolsz, egy olyan webshopnak, aminek már van azért szemmel látható jelentősebb forgalma, hogyan tudja akár a vásárlási konverzióját, akár a kosár értékét növelni. Mik azok az első gondolatok, amik neked eszedbe jutnak ilyenkor?

– Különítsük el. Kezdjük talán a tranzakciós értékkel, mert szerintem az a sokkal egyszerűbb dolog. A tranzakciós érték növelése alapvetően egy kifejezetten webáruházas kérdéskör, és kifejezetten webáruházas eszközkészlet van arra, hogy ezt a tranzakciós értéket növeljük. Ugye nagyon jól körülhatárolhatók azok az eszközök, amik arra szolgálnak, hogy egy webáruházon belül tranzakciós értéket növeljünk. Ide soroljuk, akár egy tök egyszerű dolgot, az ingyenes szállítási értékhatár. Ugye ezt nagyon sokan úgy gondolják, hogy ezt úgy határozom meg, hogy ami fölött nekem megéri. Én az ingyenes szállítási értékhatárra azt gondolom, hogy az egy eszköz számomra, hogy a látogatóimat irányítsam. A jó webáruházaknál ugyanis az van, hogy a terméknek az árába az esetek döntő többségében kisebb mértékben, pár száz forinttal beleépítjük a szállítási költségnek az árát. Ha ezt megtesszük, akkor nem leszünk számottevően drágábbak, mint a konkurencia, még akár egy pár ezer forintos termék esetében is elenyésző lehet ez a dolog.

 

Viszont megadja azt a szabadságot, hogy a látogató számára haszontalan költséget nem kell kifizetnie. Ugyanis itt az van, hogy a hasznos, főleg azoknál, akiknél alacsony a tranzakciós érték, tehát mondjuk ilyen párezer forintos, ugye említetted, ilyen kézműves ékszerek vagy ilyesmikkel foglalkoznak. Egy ilyen pár ezer forintos terméknél ugye az, hogy még 600 forint, vagy 1500 forint a szállítási költség, azt fogom mondani, hogy inkább nem veszem meg. De ez lehet akár egy ilyen, mit tudom én, egy szilent vagy bármilyen ilyen dolog, ezeknél a termékeknél egyszerűen nem fogom megvenni a terméket akkor, hogyha hasznos és a haszontalan költségek aránya elér egy számomra kényelmetlen szintet. Inkább nem is vetem meg azt az adott terméket, vagy megveszem egy olyan helyen, ahol igaz 1500 forinttal drágább, viszont ingyen van a szállítás. Miért? Mert így működünk. Ez van a fejünkben, hogy nem szeretünk haszontalan dolgokért, számunkra haszontalan dolgokért fizetni, és inkább elhisszük az illúziót, hogy van ingyen ebéd és van ingyen szállítás, miközben nincsen, de ezt nekünk fogyasztóként nem kell tudni és nem is akarjuk tudni, nem akarunk a bűvésznek a zsebébe látni, jobban szeretjük azt elhinni, hogy itt valami varázslat van, és itt van a misztikumunk. Úgyhogy így érdemes egy webáruház esetében is felépíteni szerintem ezt a dolgot, hogy a termék árába pár száz forinttal érdemes beépíteni magát a szállítási költséget, és utána azt mondani, hogy például ha egy termékemnek az átlagos ára mondjuk 3500 forint, és azt látom, hogy a látogatóim átlagosan 6000 forint értékben vásárolnak, akkor azt mondom, hogy felviszem ezt az összeget 7500 forintra. Ez azt jelenti, hogy az átlagosan 3500 forintos terméknél az van, hogy hiszen két termék már a kosárban van, és a látogató előtt ott az opció, hogy ki fizet még 1500 forintos szállítást, vagy egyébként vesz még egy terméket, és akkor azt fogja mondani, hogy inkább veszek még egy terméket a látogatók túlnyomó többsége inkább ezt fogja mondani. És nálunk pedig a termékek árában már benne lesz az a 200 forint, márpedig főleg az ilyen kisebb méretű termékeknél 600-800 forintból már simán lehet egyébként szállítást rendelni és szállítást intézni a webáruházak esetében úgy, hogy ilyen formában megemeltük a tranzakciós értéket. Ingyen volt nekünk is a szállítás, tehát ilyen formában a látogató megfizette ennek is a költségeit, és ugye magasabb, máris magasabb tranzakciós értékben vásárolt. Tehát ezt mindenképpen így érdemes szerintem megnézni, de ide tartozik még szintén a tranzakciós értéknöveléshez a mennyiségi árkedvezmények, tehát akiknél olyan a termékkör, hogy bizonyos értékhatár felett kedvezményeket tudnak adni. Ugye tipikusan például az építőipar, ilyen, ahol ezek nagyon-nagyon működnek, ahol azt mondom, hogy vásárolj belőle ennyit vagy annyit, vagy akár még nagyobb mennyiséget, és onnantól kezdve ugye erre kedvezményt adok. Magára a kosárértékre szintén tudunk ugye kedvezményt adni, amikor azt mondjuk, hogy vásárolj 50 ezer forint értékben, és akkor ennyi kedvezményt kapsz vásárlói 100 ezer forint értékben, és akkor annyi kedvezményt kapsz. De ide tartoznak ugye az ilyen kosár, abc-el. A kosár abc az egy nagyon jó lehetőség szerintem arra, hogy a látogatót további vásárlásra bírjuk. Ugye ez a kosár oldalon megjelenő további ajánlat, azoknak mondom, akik esetleg még nem találkoztak ilyennel, és az az értelme a kosár abszolút funkciónak, hogy itt van a leginkább felkészülve a látogató arra, hogy kinyitja a pénztárcáját. Itt már tudjuk, hogy valamit szeretne venni, hiszen kosárba rakott terméket, innentől kezdve itt tipikusan olyan backend termékeket érdemes ajánlani, amik impulzus vásárlással könnyen eldönthető módon csak kosárba rakom és már azonnal be is fejezem. Tehát ide nem érdemes nagyon bonyolult terméket rakni. Ugye az előző beszélgetésben mondtam, hogy mik azok a termékek. Minél bonyolultabb egy termék, annál nehezebb ugye eladni a látogatónak, hiszen félünk attól, hogy rossz döntést hozunk, tehát kosárlabdaszedőként ilyen egyszerűen eldönthető termékeket tennék. És még egy érdekesség, ugye ez a kiegészítő termékajánlás szintén egy nagyon jó dolog szokott lenni. Ugye amikor azt mondjuk, hogy egy termékhez, notebookhoz egyszerű impulzussal kosárba rakható mondjuk egy egér. Kis értékű termék, nagyon magas árrés tömeget tudunk rajta elérni, hiszen amikor vásárol valaki 300 ezer forintért egy notebookot, akkor már abszolút nem érdekli, hogy most ki kell adni még, hasamra ütök 5700 forintot egy egérre, vagy 12000 forintot egy egérre. Ott már azt mondom, áh, jó, oké, akkor megveszem azt is, és akkor le van a gond, úgymond, úgyhogy ezek kifejezetten jók, amikor csak kosárba rakom és egy impulzussal mehet tovább. De ide tartozik egyébként például a csomagajánlat is. Itt a csomagajánlat már nagyon sokszor annyira ide tartozik a dolog, hogy még kedvezményt sem kell adnunk ahhoz, hogy a látogató igénybe vegye, hiszen sok esetben már azért is hálásak, hogy felhívjuk a figyelmét arra, hogy ezt a terméket ezekkel, meg ezekkel együtt érdemes inkább megvásárolni, tehát nem kell azon agyalnia, hogy most neki melyik kijelzővédő fólia lesz számára a megfelelő, vagy hogy rengeteg tokból, ami elérhető, abból melyik lesz az, és most nem feltétlenül a telefonokra gondolok, de bármilyen hordozható kiegészítőre, kamerára, izére, bármire. Melyik lesz az a fényképezőgép tok, amelyikbe az én fényképezőgépem belefér. Van belőle sokszor nem is ugyanaz a gyártó gyártja, vagy melyik lesz az a manfrotto állvány, amelyik jó lesz majd az én kamerámhoz, vagy bármi ilyesmi. És akkor ebben, hogyha segítünk a látogatónak, az sok esetben ezért nagyon-nagyon hálásak tudnak lenni, és ide tartozik még egy dolog. Ezt úgy hívják, hogy ezek a különleges ajánlatok. A különleges ajánlatok annyiban különböznek mondjuk egy csomag ajánlattól, hogy a csomag ajánlatnál én mondom meg azt, hogy egy termékhez milyen terméket rakok hozzá. Egy különleges ajánlatnál nem mondom meg, csak azt mondom, hogy vásárolj innen bármit, ez a kettő tízezer hármat kap, hármat fizet, négyet kap jellegű akciók, ha innen vásároltál bármit, akkor innen kapsz ötven százalék kedvezményt.

– Tök szuper! Hát köszönöm szépen Robit! Szerintem kaptunk legalább egy négy-öt különböző eszközt és lehetőséget arra, hogy a kosárértéket, a tranzakciós értéket növeljük. És egyébként nekem van egy kicsi olyan sejtésem, hogy nektek kell, hogy legyen erről valami tréningetek, blogcikketek, további tananyagotok, és ez tényleg nem a reklám helye, ez nem volt megbeszélve. Csak úgy mondtad egyébként tépésről-lépésre ezeket a dolgokat, hogy muszáj megkérdeznem, hogy egyébként nincsen erről valami bővebb cuccotok? Mert szerintem kell, hogy legyen. Az a gyanúm, hogy ez nektek már le van írva, meg van tanítva az ügyfeleknek. Hol lehet még bővebben ebbe belemenni esetleg?

– Ez a része viszonylag egyszerű. Vannak ilyen rendszerüzemeltetési oktatásaink. Most éppen nincs ugye fizikálisan, de amikor vannak, akkor én ezeken a rendszerüzemeltetési oktatásokon ezeket mindig el szoktam mondani. Emellett vannak ilyen marketing szemináriumaink is, bár elsősorban ugye a vevőszerzés része az, ami inkább fókuszba kerül, illetve vannak infótermékeink, meg súgóanyagaink is természetesen ugye a webáruház működéséhez, hiszen minden olyan eszköz, amiről most beszéltem, az például mondjuk nálunk is a webáruházi rendszerekben elérhetőek, tehát abszolút megjelennek és elérhetőek, hiszünk abban, hogy ezek tényleg valami fontosak. Ugyanez a helyzet egyébként, említetted a másik részt, a konvenciós átnevelést. Ugyanez a helyzet a konverziónöveléssel, ami szintén egy, hát az egy külön tananyag.

– Oké, szuper! És esetleg két-három gyors gondolat, ilyen top, inkább nem is azt mondom, hogy oldd meg a konverziónövelés problémákat, ezt nyilván nem lehet, csak esetleg ahhoz egy tippet, hogy hol keressünk, hol vannak a legegyszerűbb, legkönnyebb konverzió növelési pontok egy webáruházban, a tapasztalatotok szerint.

– A konverzió egy webáruházban azt jelenti, hogy a látogató megérkezik a webshopba és eljut a konverziós végcélunkig, ami nem más, mint a köszönő oldal. Ez a legtipikusabb konverziós végcél, de nem az egyetlen, és itt máris egy nagyon fontos dolog, ha a webáruházunkban elkövetjük azt a hibát, hogy csak egyetlen egy dolgot szeretnénk a látogatók torkán lenyomni, azt hogy vegyenek, vegyenek, vegyenek, vegyenek, akkor a látogatóink túlnyomó többsége úgy fog elmenni az oldalunkról, hogy semmilyen interakció nem következett be. Tehát 98-99 százalékát a látogatóinknak elveszítjük, tehát mindenképpen érdemes azoknak a látogatóknak, akik még nem készültek fel, még nem tudják, még nem biztos, hogy ezt akarják, satöbbi, satöbbi, hiszen egy csomó ilyen látogatónk is lesz. Tehát gondoljunk csak bele, minél bonyolultabb, minél nagyobb vásárlási döntési termék, akarunk venni egy több százezer forintos TV-t, azt általában már nem úgy vagy, hogy felmegyek kosárba, akkor megveszem, megvettem a TV-t, vagy akarok menni egy házat, vagy egy autót, hát ugye ez egyikkel sem így történik, hanem minél bonyolultabb, minél nagyobb a vásárlási döntés, annál jobban utánajárunk, és annál inkább azt csináljuk, hogy végigjárjuk ezt töviről hegyire, és a lehető legjobb döntést akarjuk meghozni. Tehát az egyik fontos tanácsom az az, hogy próbáljunk meg olyan alternatív konverziós célokat is a webáruházunkba beépíteni, ami azoknak szól, akik még nem készültek fel a vásárlásra. Tehát nekik legyen egy hírlevél feliratkozás, nekik legyen egy, és nem csak úgy önmagában egy hírneves feliratkozás, hanem valamilyen csaliért cserébe. Például azért, hogy hogyan választ tévét 2021-ben, és innentől kezdve az, aki tévét venni jön fel hozzánk és tudjuk, hogy TV-t akar venni, mert például adott esetben csak tévéről szóló aloldalakat nézett meg a webáruházunkban, azoknak tudunk egy olyan csalit csinálni, hogy helló, itt a nagy TV választási tanácsadó, amiben elmondjuk, hogy na, aztán itt milyen technológiák vannak, ezek mit jelentenek, melyik lesz fontos a te számodra, és hogyan válassz ezek közül saját magadnak tévét. Ezt én baromi fontosnak tartom, hogy legyenek alternatív konverziós céljaink is a webáruházban, és emellett, ami kifejezetten fontos, hogy ha már a vásárlási konverziót nézzük, akkor azt nézzük meg, hogy egyrészt a látogatók vannak az oldalelhagyásnak és annak, hogy a látogatók lemorzsolódnak, megvizsgálták az okait. Van egy csomó tizennégy ilyen nagyon-nagyon fontos okot találtak, ami miatt a látogatók elmennek az oldalról. Ezek között van olyan, ami tök egyszerűen orvosolható, és van olyan, ami alapvetően egy látásmódot, egy szemléletmódot igényel, mégpedig azt, hogy amikor végigmegyünk a saját webáruházunk vásárlási folyamatán. Bemegyünk a főoldalra. A főoldalon könnyen el tudok igazodni? Ugye mi a feladat? Azt kell látnunk minden egyes ilyen oldalnál, hogy annak az adott oldalnak mi a feladata, egy főoldalnak, nem az a feladata ugyanis, hogy eladjon, és ezt nagyon sokan elkövetik hibaként, hogy azt gondolják, hogy a főoldalról kell eladni, nem, a főoldalnak. A főoldal egy választást segítő oldal. Úgy működik, hogy a legkompromisszumosabb oldalunk a főoldalnak az a célja, hogy a látogatókat szétporciózza a különböző aloldalak között. Innentől kezdve a főoldalt úgy tudjuk hatékonnyá tenni, hogy ha azokat az információkat találják meg rajta a látogatók, ami alapján el tudnak indulni a webáruházakon belül különböző alapoldalak irányába. Kategória oldal, kategória oldalon minden megtalálható? Ha nagyon sok a termékeny, van ott egy szűrési rendszer? Van ott egy paraméter alapú kereső a webáruházakban? A termékkártyákon, a termék snapsotokon azok az információk látszanak, ami alapján én, amikor elmegyek tévét venni, én ez alapján ki tudnám választani, hogy ez a jó tévé, vagy nem ez a jó tévé, amire már érdemes rákattintani? Könnyű rajta kiigazodni? Megfelelő a betűméret? Jól néz ki, jó minőségű termékfotók vannak, jó minőségű, egyszerű rövid leírások vannak, amikor rákattintok egy termék oldalra, ott van valamennyi olyan információ, ami alapján én döntést hoznék? Le van írva az, hogy például egy-egy termék információ az mit jelent? Azt hiszem, Olf Gábor mondta, hogy nem a cipőt adom el, hanem a járás kényelmét. Egy webáruháznak ugyanez a feladata, hogy amikor ott van egy csomó terméktulajdonság, akkor ne csak a tulajdonságokat írja le, hanem azokat is a laikus látogatók számára, hogy ez számára milyen előnyöket jelent. Miért érdemes neki ezt a tévét megvenni 400 ezerrel drágábban a másiknál, ami látszólag ugyanúgy négykás, ugyanúgy izé, ugyanazokat tudja, de van benne három tulajdonság, ami abban benne van, a másikban meg, ami 400 ezerrel olcsóbb, nincsen. Mit jelent ez a három tulajdonság számomra fogyasztóként miért éri meg nekem mégis megvenni. És ugye innentől jönnek, amikor ezek megvannak, hogy megkaptam-e az összes szükséges terméki információt, akkor onnantól jöhet az, hogy a check out folyamat, amikor kosárba rakom, könnyű, intuitív, egyszerű rajta végigmenni, megakasztja valahol a látogatót? Van-e a látogató számára megfelelő fizetési, szállítási kondíció, ami a webáruházban borzasztóan fontos. Ugyanis sok esetben a kosárelhagyás egyik legfontosabb oka az, hogy váratlan költségek kerülnek elő, tehát valamilyen váratlan plusz dolog, ezt gyűlölik a látogatók, tehát ez is a megfelelő tájékoztatás. Leírom azt már előre. Mikorra fog hozzá megérkezni, tehát már adott esetben magán a termék oldalon, vagy már a kategória oldalon, a termék kártyán feltüntetem, hogy raktáron van, és ha most megrendeli, várhatóan mikor érkezik meg hozzá. Mennyibe kerül a szállítási költség. Milyen fizetési, milyen szállítási kondíciók vannak már a főoldalon feltüntetem adott esetben, hogy ezeket lássa a látogató, és ne váratlanul ugorjon elő, mert abból egy kosár elhagyás lesz. Úgyhogy rengeteg, rengeteg ilyen dolog van.

– Igen, és szerintem legalább megint egy 10-15 különböző ötletet felsoroltál. Hogyha én lennék webshop tulajdonos, és már egy ilyen haladó webshopos lennék, akkor biztos, hogy azt mondanám, hogy na, asszisztensem vagy kedves marketingesem, hallgasd végig, hogy mit mondott a Robi, írd le egyesével az ötleteket, megállítva ezt a mostani kis interjúnkat és nézzük meg, hogy ezeket mind teljesítjük-e. Mert szerintem nagyon könnyű abba a hibába esni ezzel a most általad elmondott információkkal, hogy nagyon sokan azt fogják mondani, hogy á, én ezt már hallottam és igazándiból várnak valami csodát, valami új dolgot. Viszont én meg azt tapasztalom, hogy a marketingben igazándiból nem az számít, hogy mit tudunk, hogy mit hallottunk már, hanem mit csinálunk. Tehát ez csak egy tipp a hallgatók számára.

– Abszolút egyetértek.

– Ne azt várjátok, hogy Robi itt valami atomfizikát mondjon el nektek, konverziónövelési tippként, csodaként, amiről még soha nem hallottak semmit, hanem konkrétan nem viccelek, hallgassátok vissza, állítsátok meg minden egyes ötleténél, legyen egy 15 fős listátok, és legyen ott egy rohadt nagy pipa, vagy egy x, hogy csinálod vagy sem. Mert az ötlet az egy százalék és a kilencvenkilenc az a megvalósításból fakad. Tehát hiába hallottad, ha nem csinálod, amit most mondtál nekünk.

– Én mondok még egyet amúgy, amit én nagyon-nagyon szeretek és nagyon fontosnak tartok. Én azt szoktam javasolni az ügyfeleknek, hogyha van interakciójuk a saját vevőikkel, akkor próbálják meg összehívni a kérdéseket. Ezt nagyon kevesen csinálják, pedig egy filléres trükk, hogy amikor bemegy egy ügyfél és kérdez valamit, tehát van egy fizikai üzletem, van egy koncertterem, van egy bármim, bemegy egy ügyfél és kérdez négy dolgot arról az adott termékről, bármilyen termékről. Akkor próbáljuk meg ezeket megjegyezni, és amikor az ügyfél kimegy a boltból, akkor a pénztárgép mellé lerakott vonalas füzetbe felírom ezeket az ötleteket, vagy ezeket a kérdéseket, mert ha bejött egy ügyfél és megkérdezett valamit egy bizonyos termékről, akkor biztosak lehetünk benne, hogy van még a világon másik 10-100-1000-5000-50 ezer olyan ember, akinek ugyanez a kérdés, ugyanígy szöget ütött a fejében, csak ő lusta volt bejönni megkérdezni, és inkább vett egy másik terméket.

 

Mindig azt a példát szoktam felhozni rá. Tudom, hogy nem látszik, én régen elég sokáig sportoltam versenyszerűen, és mindig kellett a téli-nyári alapozásnál úsznunk, és gyűlölök úszni egyébként, tehát így medencében borzasztóan unalmasnak tartom, és gondoltam, hogy veszek magamnak egy vízálló MP3 lejátszót. És kinéztem egyet, tök jól nézett ki, egy ilyen Sony ilyen kis fülre akasztható ketyere volt, és oda volt írva a specifikációihoz, hogy vízállóság kettőspontú úszáshoz nem ajánlják. Hát mondom, milyen vízzel nem kell három lejátszó, nem ajánlják úszáshoz, na de majd én megnézem, hogy azért nem ajánlják úszáshoz, mert nem lehet úszószemüveghez rögzíteni, vagy azért nem ajánlják úszáshoz, mert nem vízálló, hanem csepp álló, vagy mi a baj ezzel a termékkel. Mindenhol szóról szóra ugyanaz a gyári leírás szerepelt. Nem is vettem meg helyette, egy speed out-ot vettem. És erre szoktam azt mondani, hogy ha valaki elmondta volna nekem, egyébként nyugodtan megveheted, mert ez tök jó, akkor biztos, hogy megveszem. Viszont ilyen formában nem vettem meg, és ezért mondom, hogy az a kereskedő, aki nem árul spirót, csak sonyt, az egy ilyen kérdésnél, hogy nincs odaírva, hogy egyébként nyugodtan megvehet a duzzasztáshoz is, biztosan elveszített egy vevőt. Nem lehet, nem talán, nem lehet esetleg tuti. Tuti. Mert nem kapjuk meg. Ugye a legnagyobb félelmünk az, hogy valamilyen szempontból rossz terméket, nem a legmegfelelőbb termékeket vesszük meg, ugye ez fogyasztóként, ezt már az előző adásban is említettem, ez fogyasztóként a legnagyobb félelmünk. Ezt úgy hívják egyébként, hogy van is erre egy megnevezés, ugye ez az analízis paralízis, analízis paralízis. Rengetegféleképpen vizsgálták. Van például egy olyan, az USA-ban csináltak target vagy valamilyen üzletben egy kutatást kiraktak, először 24 féle lekvárt, aztán meg egy ugyanolyan kiváló polcra, ugyanakkor a stócban 6 féle lekvárt. Szerinted mikor fogyott több lekvár?

– Gondolom a hat esetében.

– Tehát nem is az, hogy egy picivel szignifikánsan több. Minél több a döntési szituáció, minél többféle dolgot lehet közülük választani, annál jobban beleveszünk abba, hogy a végén nem a legjobbat hozzuk meg, és ez ilyen bénítólag hat ránk, paralizál minket, és a végén inkább nem is döntünk, csak nehogy rosszul döntsünk. Ezért egy webáruház esetében nagyon nagy a felelősség, hogy minden szükséges információt megfelelő módon leírjunk, és elmondjuk azt is, hogy az miért lesz jó az adott ügyfélnek, és ha van olyan termékduplikáció, amit csak azért tartunk, mert legyen belőle, mert nem mindenki ezt fogja szeretni, sok esetben érdemes bizony a termékportfóliónkat is megvizsgálni, és kigyomlálni belőle azokat a publikációkat, amik csak ilyen paralizáló jelleggel ott magasodnak a látogató előtt.

– Szuper, okés, köszönöm, ez nagyon-nagyon hasznos volt, Robi, tényleg ezer hálánk, szerintem nagyon sok értéket adtál nekünk ezekkel a gondolatokkal. Kanyarodjunk rá egy kicsit a Shopprinter témakörére. Nekem eszembe jutott most egy nagyon izgi kérdés. Sok ügyfelemnél látom azt, hogy elindítják a webshopjukat ilyen ingyenes, Woocommerces megoldásokon, elkezd növekedni a megrendelés számuk, és akkor találkoznak olyan problémákkal, amiket a vulkanizmus nem biztos, hogy meg tud oldani. Kéne akár valami fejlesztő hozzá, vagy bármi hasonló, és ilyenkor szoktak áttérni a már alapvetően profibb, jobban elkészített bérelhető megoldásokra, mint akár egy shoprenddel is. De mit gondolsz, hogyha valaki most váltáson gondolkodna, már egy működő néhány tízmilliós vagy akár 1-200 milliós forgalmú webshopnál, akkor miért lehet neki érdemes a sok rendszert választania, illetőleg mi a költözésnek a folyamata? Tudtok-e akár ebben segíteni neki?

– A munkavállalás előre bocsátó vagyok, tök jó rendszer. Tehát a világ egyik legnagyobb. Ugye maga a World Press a világ egyik legnagyobb ilyen CMS rendszere. Nagyon-nagyon jó, tehát nagyon nehezen tudnék rá rosszat mondani. Hatalmas fejlesztői közösség veszi körbe, és az alkalmas fejlesztői közösség rengeteg ingyenes funkciót fejleszt hozzá. A legnagyobb probléma alapvetően abból fakad, hogy ezeket én így megkapom, kapok róla egy zip fájlt, és utána azt mondják, hogy húzd be, ahogy tanultad. Szinte mindenféle funkció elérhető hozzá, irgalmatlan sok lehetőség van, és megint Analysis Peroices van egy csomó olyan funkció, ami nagyjából hasonlót tud oké, de melyik az, amelyik számomra jó lesz. Melyik az, amelyik jól fog működni? Hogyan tudom ezt a saját webáruházamba beintegrálni, stb. stb. Én azt mondom, hogy amikor egyedi fejlesztésekre van már szükség egy webáruháznál, akkor ott sok esetben már nem egy bérelhető rendszer lesz a legjobb megoldás, hanem valamilyen egyedi fejlesztésű webáruház-rendszer. Ott vannak az webáruházak, van erre egy csomó olyan cég, akik baromi jó rendszerfejlesztők, és bármilyen egyedi igényemet megvalósítják. A problémát is sokkal inkább ott látom, hogy a webáruházak túlnyomó többségének nincs szüksége egyéni fejlesztésekre.

– Abszolút.

– Tehát a minket, a minket megkereső. Ja, mondjad csak, mondjad csak!

– Igen, igen, hogy ugyanazt akartam mondani, egy rövid gondolatként beszúrni, hogy azért méretileg te mit gondolsz, lehet értelme egyáltalán gondolkozni ebben, hogy ellesszünk egyet. Kedves nézőink!

– Lecsitítom a kutyáimat.

Ilyen egy igazi élő interjú.

– Igen, csak az Isten nem akarja abbahagyni, és az a jó, hogy két angol boldogunk van, és ő most a kanapén fekszik, és onnan kiabál egyébként.

– Szuper! Szóval azért az egyedi fejlesztés, az tényleg nagyon nagy forgalomnál jön szóba már csak, nem? Vagy te hogy látod ezt?

– Én azt szoktam javasolni, az egyedi fejlesztéseket úgy érdemes szerintem megvizsgálni, hogy a hozzánk betérő ügyfelek, inkább így mondom. A hozzánk betérő ügyfeleknél 1000-ből 999 esetben kompromisszummentes alternatívát kínál mondjuk a sorrenddel. Egy olyan eset van nagyjából, amikor a bérlés helyett a vásárlás szóba kerülhet, ez pedig kifejezetten az, amikor valamilyen olyan egyedi funkcióra van szükség, amit a bérelhető rendszer nem tud. Ugyanis ez az Achilles-sarka bérelhető áruházaknak, és így nem design-beli megjelenés, meg ergonómia, hanem valami egyéb funkció. Mindig azt szoktam mondani, hogy ez a tetőcserép konfigurátor. Tetőcserepekkel foglalkozom, és azt akarom, hogy amikor bejön az ügyfél, akkor megmondja, hogy ilyen alakú a háza, ekkorák a méretek, és a rendszer kikalkulálja, hogy ennyi ilyen cserép, ennyi olyan cserép, ennyi kúpos cserép, ennyi az ennyi tetőléc, ennyi szigetelőanyag, ennyi ehhez, meg ennyi, az kell hozzá. És ezt utána erre tudok ajánlatot kérni. Ez egy olyan egyedi funkció, ezen az eredeti ügyfélen kívül senki más nem tudja használni. Viszont azt érdemes ilyenkor mérlegelnem kereskedőként, hogy vajon ez a funkció hoz-e nekem annyi többletbevételt, mint amennyi többletkiadásom van bele? Tehát, hogyha ez az értékajánlatomnak, ennek a velük propozis elemnek a szerves része és enélkül nem tudok meglenni, akkor persze, akkor le kell fejleszteni, akkor fogom szépen, kiválasztok egy fejlesztő céget, aki elkér majd 1-2 millió forintot az áruházért, meg egy ilyen tetőcserép konfigurátorért ahhoz, hogy tudjam adminisztrálni, elkér majd tőlem még egy 4-5-6 millió forintot alsó hangon. Ha fog ennyit hozni nyereségként ez az eszköz, akkor simán megéri. Ha nem, akkor viszont érdemes adott esetben egy kompromisszumos megoldáson elgondolkodni, hogy mondjuk csinálok róla egy tök látványos, letölthető kis tanulmányt, amibe az embernek be kell írnia adatokat, és akkor a rendszer kalkulál a végére valamit, és utána azt nekem el kell küldeni, vagy bármi ilyesmi. Ez egy kompromisszumos megoldás, viszont sokkal olcsóbb ezt így megcsinálni, mint adott esetben fejleszteni hozzá, és ugye a pareto elvből tudjuk, hogy általában a befektetett munka 20%-a hozni szokta az eredmények 80 százalékát. Ha ez itt is így van, akkor nagy valószínűséggel nem érdemes a maradék 80%-nyi munkát belefektetni. Tehát én azt gondolom, hogy a bérelhető rendszerek nagyon-nagyon jó alternatívát kínálnak, és hogy az eredeti kérdésedre is válaszoljak, az áthozatal, a migrálás leginkább akkor szokott előkerülni, amikor elkezdik az ingyenes rendszereknek a korlátait látni a felhasználók. Tehát az, hogy szeretnék valamit belerakni, és szeretnék adott esetben kicserélni egy szöveget, és kelleni fog hozzá ugyanaz az ember, aki adott esetben ugye eredetileg felhúzta az áruját, és azt mondja, 80 ezer forint. És nem szeretnék ennyire kiszolgáltatott lenni, a bérelt rendszereknek az a hatalmas előnyük, hogy saját magamnak tudom ugye menedzselni az áruházamat, tehát szinte minden részéhez hozzáférhetek, és minden részét magamnak be tudok állítani. Úgyhogy mi erre abszolút berendezkedtünk, mert láttuk azt, hogy látjuk azt, hogy erre van egy nagyon-nagyon erős trend, úgyhogy például már ilyen WordPress oldalakat nagyon-nagyon gyorsan és egyszerűen egy-két hét alatt tokkal, vonóval át tudunk hozni, tehát a termékadatbázissal, ügyféladatbázissal, ott a jelszavak mindenképpen elvesznek erre érdemes felkészülni, hiszen azok ugye egy iránytitkosításon esnek át, de ezeket is lehet ugye pótolni egy ilyen kiküldött e-mail-lel, hogy Hellóka, itt egy egyszeri belépési jogosítvány, jelszó, változtasd meg és minden szuper, illetve ugye a keresőben, hogy ne essünk vissza, ezért ugye 301-es átirányítással, hogy ne vezessenek ugye a régi URL-eken ugye fals linkekre.

– Ez nagyon szuper látogatókat.

– Jól értem akkor, hogy nektek erre egy konkrét kész szolgáltatásotok ajánlatot ad.

– Így van.

– Élő emberekkel, akik megcsinálják A -tól Z -ig.

– Így van, így van.

– Oké.

– Ez csak azért zseniális szerintem, mert amúgy nagyon kevés szoftvercég áll erre készen. Tehát az, hogy egy szoftvercég erre emberi erőforrást tud delegálni, hogy valami más rendszerből. Ebbe a mostaniba áthozzunk dolgokat, és ez egy bevezetett ajánlat, egy szolgáltatás legyen, ami bármikor elérhető, azért ez nagyon-nagyon ritka szerintem.

– Ez a nagyoknál.

– Ez a nagyoknál. Tehát hogy nézd meg, ez platformtól függetlenül az igazán nagyoknál, ahol általában van már erős konkurenciaharc, ott ez ugye megjelenik, vagy ahol van ügyfél migrációra lehetőség és igény. Ugye, ha megnézed, mind az Apple-nek megvan a Google-termékekről, egy kattintással áthozzuk az IOS-re a mindenedet, és ugyanez megvan, ugye a Google-nek a termékeinél is, tehát ők ugyanezt megcsinálják a véleményüket.

– Az biztos.

– De szoftverben viszonylag ritka, igen.

– Akkor ez nagyon jól hangzik, mert szerintem ez nagyon sokaknak hatalmas segítség lesz. Rendben. Jó, szuper. Hogy érzed, Robi? Kihagytunk valami témát, ami érdemes és fontos megemlíteni ilyen haladó versek körében?

– Hát nézd, irgalmatlanul sok témát kihagytunk, ami érdekes és fontos lehet, de ez maximum azt indukálja, hogy majd beszélgetünk még egyet. Szerintem így ha az időkorlátokat nézzük, meg amit megbeszéltünk, hogy kb. mennyi időbe kell beleférnünk, azt szerintem rendesen kihasználtuk. Úgyhogy én nagyon-nagyon szépen köszönöm neked a lehetőséget, és reméljük, hogy majd további témákról majd tudunk még dumcsizni.

– Abszolút, én is. Hát akkor nagyon köszönöm még egyszer Robi, hogy rendelkezésünkre álltál és hát sok sikert kívánok mind a fejlesztendő webshopokhoz, mármint úgy értem, hogy a webáruházaknak a bevételét, ha akarod fejleszteni, akkor hajrá azokhoz a tippekhez, amiket ma hallottál. Ha esetleg elköltöznél a Shoprenterhez, akkor jó szívvel ajánlom őket és hajrá a költözéshez is. Köszönöm még egyszer Robi, hogy itt voltál, és sok sikert!

– Én köszönöm szépen a lehetőséget!

– Sziasztok!

– Köszönöm szépen! Sziasztok! További szép napot!

 

Szerző:

Vajda Emese

Vajda Emese

Szia, Vajda Emese vagyok. Több mint 6 éve foglalkozom marketinggel, azon belül hirdetések kezelésével, honlapszerkesztéssel és marketing stratégiák tervezésével és kivitelezésével. A DO! marketing csapat tagjaként az a célom, hogy a lehető leghasznosabb ötletekkel, tippekkel tudjalak segíteni Téged és a vállalkozásod.

Kérdésed van?

Akkor tedd fel itt:

Ki az a Domán Zsolt és miért bízhatsz benne?

Ha most találkozol velem először, akkor bizonyosan bizalmatlan vagy.

Ki ez a Domán Zsolt és miért tudna nekem bármi hasznosat mondani?” – merül fel benned tök jogosan a kérdés. 

Fusd át a történetemet a lenti gombra kattintva és utána döntsd el magad, hogy lehet-e nálam bármi olyan tapasztalat, ami építheti a vállalkozásod.

Keresés

Ha az oldalon található cikkek közt szeretnél keresni:

Követsz már Facebookon?

A közösségi média oldalaimon folyamatosan értékes tartalmakat olvashatsz, kattints a “Kedvelés” gombra:

Instagram jöhet? :)

Az Insta sztorijaimban nagyrészt egyedi tartalom van, amit máshol nem láthatsz. Kövess Instán is, katt a fekete ikonra!