2021 évértékelő, 2022-es célok

Olvasási idő: 15 perc

Immáron több éve olvasom Papp Gábor (The Pitch) és Nagy Attila (WPKurzus) és Szendrei Ádám évértékelőit, amik kifejezetten szimpatikusak számomra.

2019-ben írtam az első évértékelőmet, egy nagy magánéleti krízis után. Jót tett nekem is írni akkor és nagyon sok pozitív visszajelzést is kapott az őszintesége. Ezért megírtam 2020-ban is egy összefoglalót és most pedig 2021-et is. Már többen is vártátok, szóval csapjunk bele!

Magánélet 2021

Az eddigi évek során előbb a munka résszel kezdtem az összefoglalókat, de érdekes módon most inkább a magánéletet akarom előre venni. Talán hosszabb is lesz, mint a munka rész, most valahogy ez jobban fókuszban van.

A legkevesebb munka, a legtöbb pihenés

Az idei évben dolgoztam valaha a legkevesebbet, egy nagyon jó évnek érződött pihenés szempontból. Számszerűsítve 2020-ban 1.662 órát (havi átlag 138,5) dolgoztam a Toggl szerint, míg 2021-ben már csak 1.506-ot (havi átlag 125,5 óra).

Érdekesség: a Toggl nevű szoftvert használom a munkaidő mérésére. Ez sokaknál furának hat, de valójában ez fontos alapja a hatékonyságnak. Ha nem tudod mivel töltöd az idődet, akkor nehezebb delegálni, nehezebb nemet mondani, nehezebb kiértékelni projektek megtérülését.

Ráadásul pozitívan arcul tud csapni, ha már dél van, de még csak 1 óra 12 percet mutat a Toggl, pedig Te azt hitted milyen keményen dolgoztál. Sokan azért folynak szét, mert nincs tükör, ami a valóságot mutatja.

Néhányan ilyenkor azt mondják, ez kényszeres vagy épp beteges, Ők “élvezni akarják a vállalkozásukat.” Én meg azt mondom erre, hogy ez a tükör tesz rendszerezetté, hatékonnyá, emiatt (is) tudok delegálni, van szabadidőm és van olyan eredménye a biznisznek, amiért megéri csinálni. 

Javaslom olvasásra az “Extreme Ownership” című könyvet. Az egyik fejezete arról szól, hogy a “fegyelem szabaddá tesz”. Ha most ódzkodsz a rendszerektől, akkor ez megérteti veled miért leszel utána mégis szabadabb.

Az időmérés önmagában tényleg nem boldogít, de az eredménye már igen.

Tavalyhoz képest 10%-kal dolgoztam kevesebbet, mégis sokkal többnek érződik a pihenés. Ez talán annak köszönhető, hogy idén még jobban izoláltam magamat a munkától, amikor a pihenés mellett döntöttem.

Néhány dolog, ami nekem segített ebben: 

• szinte semmilyen notification nem jön a telefonomra, csak akkor látom a munkás dolgokat, ha megnyitom az alkalmazást
• a telefonom automatikusan elnémul este 9 és reggel 8 között (ami azért fontos, mert a céges banki SMS az automatikus szoftver díjak levonása miatt néha kizökkentett és idegesített)
• a kollégáimnak megadtam az első naptól kezdve azt a tiszteletet, hogy a munkaidőnek kerete van, a pihenés pedig tényleg pihenés – így Ők is viszonozzák felém ezt és sosem keresnek munkaidőn kívül
• és amikor nem dolgozom, nem nyitok meg semmit, amiben akár 1% esélye is van annak, hogy munkát láthatok (se email, se Fb, se WhatsApp – semmi) – ezt is munka volt elérni… szóval megértelek, ha neked ez még nem megy

“A pihenés éppúgy a munka része, mint ahogy a csend a zenéé” – mondta Pál Feri és teljesen egyetértek vele. Miután eldöntöttem, hogy ebben hiszek, sokkal könnyebb volt lelkiismeret-furdalás nélkül élvezni a nagy kiszakadásokat.

2 hetet teljesen kivettem egyben a nyáron, s mellette még több néhány napos programunk is volt barátokkal, családdal. 

Továbbá idén is sikerült folytatni a tavaly megkezdett hagyományt, azaz december 15-től január első munkanapjáig szintén 2 hetet egyben pihentünk (itt az egész csapat leállt, ami hálával töltött el – nem minden cég engedheti ezt meg magának).

Erről azért is szerettem volna bővebben írni, mert kevés esetben beszélnek erről. 

A biznisz elején a legtöbb helyről azt hallottam, “a vállalkozó azért vállalkozó, mert nincs munkaideje”, “állandóan jár az agyad, ezért vagy Te a vállalkozó”, “semmit nem adnak ingyen” stb. 

Ezt nagyon menőnek éreztem egy pár évig, de aztán szépen tele lett vele a tököm.

Szerencsére nem csak így lehetsz sikeres, sőt. Számomra boldogabb példának tűnnek azok a vállalkozók, akikre egyáltalán nem igazak a fentiek.

A vállalkozásod nem egyenlő veled vagy a Te értékeddel

Számomra ma az a menő, az az “igazi” vállalkozó, aki:

• nem kell napi szinten tüzet oltson és legalább 1, de inkább 2 teljes hétre el tud menni
• jelen tud lenni hétköznap esténként is a párjával, családjával, saját magával – nem csak fizikailag, hanem lelkileg is, minőségi módon
• képes szétválasztani az emberi értékét a vállalkozásának a sikerétől, azaz nem csak a vállalkozói identitása létezik

Ezek közül az első már pár éve megvan. 

A másodikat 2021-ben értem el, s leginkább Pongor-Juhász Attila egy tippje segített: be kell tenni egy feladatot a munka utánra. Ez nekem a személyi edzővel megbeszélt időpont volt.

Akkor muszáj eldobni a dolgokat, s utána már szerencsére nem ránt vissza a munka. Ez pár hónap alatt tök jól szokássá vált és most már döntés alapján is megy. Kitűzöm mondjuk az 5 órát a munka befejezésére és azokon a napokon is végzek, amikor nincs edzős edzésem.

A harmadik témakört pedig pedzegetem magamban egyre erősebben. 🙂 Szendrei Ádám barátommal kezdtünk el beszélgetni arról, hogy a vállalkozói sikertől függetlenül is illene jól lenni a bőrünkben, különben az egész egy rohadt nagy csapda. 

Amikor kb. 19 évesen elkezdtem a bizniszt, évekig végigkísért a “csodagyerek” effektus. Minden év egyre sikeresebb lett, nőtt minden, emelkedett a státusz. Ez nagy számnak számított “ennyi idősen”.

Könnyű volt jól érezni magamat a bőrömben.

Aztán 2019 elején szétváltunk az üzlettársammal, be kellett zárni az előző céget és mindent a nulláról kellett újrakezdeni. Kifelé ez elég bénán nézett ki, a státusz lement. És 25 éves koromra megkopott a “jajj de fiatal vagy” buksi simi is.

Ekkor már nem volt olyan könnyű jól lenni bent. 

Most 2021-ben megint fent van a státusz: rekord árbevétel (még a Katapult legjobb événél is jobbat zártunk, talán a legnagyobb bevétel a hazai online marketing tanácsadók között), szuper ügyfél eredmények, új formátumú képzési programok, a valaha volt legjobb csapatunk van, mindenki keres engem/minket.

Megint könnyű jól lenni. 

De mostanra megfogalmazódott bennem az, hogy nevetséges a saját értékemet és az identitásomat a vállalkozásom teljesítményéhez kötni.

Úgy érzem, ennél sokkal többről szól az élet. Ennél sokkal értékesebb egy ember.

Az életemben igazán fontos dolgok és személyek nem azért szeretnek engem, mert épp valahol tart a bizniszem. Jól meglátszott kik tartottak ki mellettem, kik szegődtek mellém az újrainduláskor is örömmel és most kik tértek vissza körém.

Ezért számomra az egyik legizgalmasabb témája volt 2021-nek és lesz majd 22-nek is az, hogy elengedjem a másokkal történő összehasonlítást és csak úgy jól legyek függetlenül a biznisztől. 

Valójában mindenem megvan ehhez, már csak rajtam múlik. 

Sportolás

Az idei év nagyon jól sikerült a mozgás tekintetében. Heti átlag 5x edzés megvolt, ráadásul végre kipróbáltam a személyi edzős kondizást is.

Már az első pár hét után látszott az előrelépés, ami jól mutatja miért érdemes külső segítséget igénybe venni az életünkhöz:

• bent van a naptárban, tuti ott leszel, csinálod
• nem hagyott lötyögni (ami a legnagyobb gondom az egyedüli edzéssel), elvitt a “failure” szintjéig, ahol szakad az izom és ettől nő utána
• megmutatta mit csinálok rosszul, azaz mi volt időpazarló / sérülésveszélyes addig
• hozott új gyakorlatokat, amiktől változatosabbá vált a folyamat és harmonikusabb a fejlődés
• mivel csoportos a “személyi” edzés, volt mindig rajtam kívül 1-2 emberrel beszélgetési lehetőség, így kevésbé unalmas (=van társ az úton :))
• kaptam az étkezéshez is segítséget (nem csak edzőtől, dietetikustól is, de ebben nem léptem semmit se előre saját hibámból, ez kvázi kudarc)

A kondizás a napi stressz levezetésében is nagy segítség. Ha valami jól ment, akkor örömjáték. 🙂 Ha meg rossz kedvem volt, akkor egyből edzés és jól lefárasztott, kiszellőztette a gondolataimat.

Szomorú a térdproblémám visszatérése. Így sajnos futni megint nem tudok, pedig pár hónapig ment. A derekam is elkezdett fájni, kikopott az alsó pár csigolyám, így mostantól erre is figyelni kell majd nagyjából életem végéig. Nem örülök ezeknek.

Párkapcsolat – az “elég jó” és a “döntés” koncepciója

Az idei évben stabilizálódott a párkapcsolatom Lilivel, sok dolgot jobban elmélyítettünk.

Év elején vacilláltam még azon, hogy vállalkozót akarok-e magam mellé vagy sem. Sokáig fixen azt gondoltam igen, mert egy korábbi tapasztalatból ezt vontam le következtetésnek (tévesen, most már látom).

Szerencsére a pszichológusom (ismerve engem) kitartóan hülyének nézett emiatt és pont olyan kérdéseket tudott feltenni, amik állandóan elbizonytalanítottak ebben (helyesen, most már látom).

A kérdésben a végső megerősítést az hozta el, amikor egy vállalkozós társaságban megkérdeztem a női résztvevőket erről és hát, finoman szólva is férfias válaszokat kaptam a többségtől. 🙂

Úgyhogy ezt végül teljes békével elengedtem és rá pár hónapra Lili felmondott a munkahelyén. :)) Februártól szabadúszó lesz, szóval kerttervezés eladó, árajánlatokat a zsolt@domarketing.hu email címen lehet kérni! 

(Ja, amúgy végül azt is eldöntöttem, hogy nem akarok fehér színű, dupla motoros Porsche Taycant 2022-ben…)

Párkapcsolati szempontból a pszichológusomtól és a barátaimtól is nagyon sokat kaptam idén, egy több hónapos folyamat részeként azt hiszem átjött végre az “elég jó” koncepciója. 

Ha túl sok az elvárásom, azzal csak magamat ültetem fel az elégedetlenség vonatra. (Nem csak párkapcsolatban egyébként.)

Ez persze nem azt jelenti, hogy semmi sem fontos, csak van egy arany középút. Számomra ezt nagyon nehéz volt megérteni vállalkozóként, mert ugyanazt a mentalitást akartam használni, ami a bizniszben már bevált.

Ha valami nem jó, akkor megváltoztatjuk, fejlesztjük, elérjük, hogy úgy legyen, ahogy mi akarjuk. Ez a kalapács bár eredményes és gyors, párkapcsolatba nem annyira való. (Ha szeretnénk megőrizni az érzékenységet, az érzelmi biztonságot.)

Szintén idén érett meg bennem Pál Ferinek a kék könyvéből egy gondolat:

“Aki csak választ, de nem dönt, még nem alkalmas arra, hogy megelégedetten éljen hosszú távú kapcsolatban.”

Van erről egy sztorija Pál Ferinek: 

“Egy fiatalember lát egy idős házaspárt, ahogyan egymás nyakába borulnak a pályaudvaron, mintha most találkoznának először. 

Odalép hozzájuk, s megkérdezi: 

-Elnézést a zavarásért, maguk mióta vannak együtt, hogy még mindig így üdvözlik egymást?

-Jövőre lesz 35 éve, hogy összeházasodtunk.

-De jó! Remélem én is így leszek a szerelmemmel 35 év múlva!

Erre az idősebb férfi megfogta a karját és komolyan azt mondta neki:

-Fiatalember, ezt maga ne remélje! Ezt döntse el!”

Nagyon megfogott ez a sztori (és a könyvben mellette lévő 20-30 oldal pszichológiai tanítás) és egyre inkább úgy hiszem, sok modernkori szenvedésünkre ez a megfejtés.

Pál Feri sokat ír a megnőtt választási szabadságról és az ebből fakadó növekvő veszteségtudat pszichológiájáról. Vállalkozóként ebbe nagyon könnyű beleesni, mert mindig többet akarunk (és hozzá vagyunk szokva, hogy szinte mindig el is érjük), de közben nem mindig a több / jobb hozza el a boldogságot és elégedettséget. 

Ha megérted az agy működését, könnyebb elégedetten élni. Pál Feri erről is ír, a boldogság, elégedettség pszichológiája és a jóllét 5 forrása zseniális részek a könyveiben, jó szívvel ajánlom mind a piros (“Ami igazán számít“), mind a kék (“A magánytól az összetartozásig“) könyvét.

Összességében egy nagyon jó év volt ez párkapcsolati szempontból és úgy döntöttünk mindketten Lilivel, hogy nagyon-nagyon sokáig jó lesz így mindkettőnknek. 💍 🙂

Pénzügyi tudatosság, ami sokaknál kiveri a biztosítékot

Megvettem az első ETF-eket (részvények), amik kb. 20 év múlvára biztosítják majd a teljes anyagi szabadságunkat családostul. Ha semmit nem fejlődik a bizniszem jövedelemtermelő képessége, csak ezt sikerül tartani, akkor is kb. 47 éves koromra szabad leszek.

Nyilván akarok fejlődni, de igazándiból a 47 éves korral is békében vagyok jelenleg.

Ez egy passzív befektetési stratégia, amivel évente pár napot kell foglalkozni és a tőzsdék 200 éves statisztikája alapján kb. 8%-os infláció feletti hozamot hoz. Erről mindent Szendrei Ádámtól tanultam (cikk a témáról itt és fizetős tananyag a passzív befektetésekről itt), ajánlom a tananyagát mindenkinek. 

Idén több helyen is meséltem erről és érdekes volt látni, hogy az emberek 95%-a nem tud 15-20 évben gondolkozni. Pedig max 50 körüli emberekkel beszélgettem. 

A statisztikák szerint ma átlagosan 75 évet élünk meg.

Azaz nagyon sokan, 75 évnél sokkal tovább élünk majd – főleg ha rendszeresen sportolunk valamennyit és odafigyelünk magunkra. 

Ez azért fontos tény, mert az átlagos kisvállalkozás nem megy a tulajdonos nélkül éveken keresztül és nem eladható. Ezzel senkinek az álmait nem akarom letörni, nyilván lehetséges ezt elérni, én mindössze figyelembe veszem a statisztikákat a saját terveimnél.

Kb. 60-65 éves korunkig leszünk versenyképesek / eladhatóak, utána kell valami alternatíva. 

Erre jó szerintem a passzív befektetés, mert nem kell vele dolgozni, nem kell eladnod senkinek semmit, nem kell csapatot menedzselned és minimálisat kell tanulni hozzá.

Az is kiveri a biztosítékot szinte mindenhol, hogy a jövedelmünk kb. 65%-át félretesszük Lilivel. (És szerintem egyáltalán nem élünk rosszul, igazándiból ebből még lehetne mit fogni).

Szomorú látni, hogy a legtöbb ember / vállalkozó elkölti a pénzének a 80-90%-át és így egy csapdába kerül.

Baromi nehéz anyagilag szabaddá válni, ha 1 évnyi megtakarításod 1 hónapnyi megélhetésedet tudja fedezni. Emiatt sokan frusztráltak, kényszerpályán mozognak, mert muszáj csinálni amit csinálnak a következő havi költségek miatt és így még feszültebbé válnak egy ördögi spirálban.

Ahogy idén láttam, sokan abban hisznek, hogy majd jövőre vagy azután már évi több tízmilliót vagy annál is többet vesznek ki a cégükből, addig meg úgyis mindegy mennyit raknak félre.

Szerintem ez a hozzáállás azért veszélyes, mert ez az egész a pénzkezelési szokásokról szól, nem a jövedelmed nagyságáról. Ha pici pénzből hedonista vagy, jó eséllyel nagyból is az leszel a statisztikák szerint.

Egyéb jó élmények

Emellett sok izgalmas dolog történt az évben, amikről csak említés szintjén jól esik megemlékezni:

• kb. 8-10 baráti programunk volt az évben
• édesanyámnak volt egy komolynak tűnő egészségügyi problémája, ami szerencsére úgy tűnik, megoldódik
• elkaptuk a COVID-ot, tanulságos élmény volt bezárva lenni 2 hetet
• nagy dilemmázás után vettem egy újabb autót (1,5 éves), ami végül úgy érzem, sokat adott, nem bántam meg
• sokat alakult a lakás, miután Lili ide költözött, most már sokkal otthonosabb és jó itt lenni
• több önfejlesztő könyvet olvastunk Lilivel, amik nagyon sokat adtak
• szuper családi eseményeken vettünk részt nagy evésekkel, társasozásokkal
• legalább 4x voltunk min. 1 hétre és még annyiszor pár napra teljesen munka mentesen pihenni Lilivel
• a születésnapomon végre kipróbálhattam egy egész napos túrán egy elektromos mtb-ot, amit nagyon élveztem
• júliusban először voltunk canyoningolni, ami életre szóló élmény volt! igazi kisfiús álom: gázolhatsz a patakokban, ugrálhatsz 4-5-6 méter magasról a vízbe… mintha tényleg kemény lennél 🙂
• többször Balatonoztunk, amit nagyon imádunk Lilivel
• kipróbáltunk egy jurtás szállást… ahol végül inkább a kocsiban aludtunk éjszaka 🙂
• volt 2 privát elvonulás 2 barátommal, amik a szociális életem fénypontjai és jó kis tradíció kezd kialakulni belőle
• megnéztük egy barátunk ajánlására Csányi Sándor “Hogyan értsük félre a nőket” című előadását és zseniális volt! 90 percből nem túlzok ha azt mondom, 45-öt végignevettünk, már fárasztó volt a röhögés
• többször voltunk melegvizes fürdőben, amit imádok
• életemben először lovagoltam
• megnyertem egy gokartozást, hasonlóan kompetitív arcok mellett
• a decemberünk és a karácsony volt az év fénypontja: az adventi naptárunkban programokat, meglepetéseket helyeztünk el, csomó családi esemény volt, sokat pihentünk – pont ilyen karácsonyról álmodoztam évek óta
• voltunk síelni, ahol már egész jól megtanultam a dolgokat – kíváncsi leszek hova fejlődök majd a jövőben 🙂

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

Összességében nagyon elégedett vagyok ezzel az évvel magánéleti szempontból, nagy hála van a szívemben. 

Munka 2021

Dupla bevétel, kicsit több kivett pénz

Az idei évünk elég sűrű volt, szinte majdnem minden hónapra jutott valamilyen kampányunk. Ez meg is látszik a bevételeken, a tavalyi 38 M Ft-hoz képest idén 85M Ft lett.

Minden összeg nettó, amit itt látsz és a teljes összegből 12M Ft egy egyéni vállalkozásba jött be, ezért látsz kevesebbet a céginfóban annyival, ha megnézed majd a kft-t május végén.

Az adózott eredmény a kft-ben valószínűleg jelentősen több lesz, mint a tavalyi 7M Ft, de valójában a pénz nagy része félre van rakva bizonyos kiadásokra (képzések, USA út vééégre, tartalékok stb.). 

Szóval tulajdonképpen több maradt, mint tavaly, de ebből én most még nem igazán látok többletet.

Az év kb. 75%-ában eléggé erőlködtem belül azon, hogy több legyen a profit. Összehasonlítottam magamat 2 személlyel, s valamiért fixálódott bennem az, hogy nagyobb akarok lenni náluk.

Ebben mértem az értékemet sokáig, s persze neki is álltunk a megvalósításnak. Ezért is lett jó az év, de miközben megvalósultak azok a projektek, amitől vártam a nagy növekedést, valahogy háttérbe szorult a hasonlítgatás és az igény arra, hogy a legnagyobbak legyünk.

Nagyjából sikerült elengedni az összehasonlítást (időnként azért visszatér) és így most sokkal jobban érzem magam. Szabadabban tudok célokat kitűzni valódi érdeklődés, nem pedig erőltetett növekedés vagy péniszméregetés alapján.

Jövőre nem feltétlenül várom ugyanezt a szintet árbevételben, inkább arra fókuszálok, hogy a profit ugyanennyi maradjon vagy nőjön. Ez reális lesz árbevétel csökkenéssel együtt is.

Várakozáson felüli siker a könyv bevezetéssel

Meglepően sikeres lett a könyv bevezetési kampánya: 12M Ft, 1100+ eladott példány, nagyon jó visszajelzések. Volt benne a szokásos érzelmi hullámvasútból: 3 nappal a vége előtt még csak 600 példányt adtunk el, aminél azért többet akartunk. 

Aztán az utolsó 2 nap berobbant és a fellegekben jártunk. Több százan csatlakoztak a klubhoz is, ami sok milliós további profitot hozott még pluszban és így eggyel kevesebb klub kampányt kellett csinálnunk az év során.

Az év egyik legszórakoztatóbb hirdetésvideóját is a könyves kampányhoz vettük fel:

Vállalkozásindítási program, amitől a nagy növekedést vártam

Újdonság volt idén a “Mókuskerékből Szabad Vállalkozó” program indulása, ami tulajdonképpen vállalkozásindításról szólt. Kifejezetten szépen teljesített elsőre (kb. 10M Ft), azonban számomra és a csapat számára is egyértelművé vált, hogy nem annyira ez a mi terepünk.

Mivel évek óta működő vállalkozásokhoz és tapasztaltabb cégvezetőkhöz vagyunk szokva, vártuk a megvalósítást az ügyfelektől. Ez éltet minket, ezért szeretjük csinálni.

A tényleges csinálás viszont akadozott, úgy érzékeltük, hogy a többség a melót nem akarja belerakni, inkább csak vágyik az ígéretre. Persze tisztelet a kivételnek, az 50-60 résztvevőből lett sikersztori is, ám nem olyan mértékben, amit vártunk vagy mint ami a haladóbb programjainkon szokott lenni.

Nem csak én voltam vegyes érzésekkel, a teljes csapat azt érezte amit én: nekünk inkább a már vállalkozókkal van dolgunk, ha élő tanításról van szó.

Noha ettől vártam a még nagyobb növekedést profitban, az érzelmi muníció hiánya miatt nem lesz olyan hangsúlyos a jövőben. Ezzel együtt is valószínűleg megtartjuk online, dobozos terméknek, de ezt még nem döntöttem el teljesen.

Amit a legjobban élveztünk idén: a haladó mentorprogramok

Már 2 éve fut az “Új Vevők Futószalagon Megvalósító Programunk”, ahol a legkomolyabb ügyfeleinkkel dolgozunk és ahol a legtöbb sikersztori születik. Egyértelműen ezt élvezzük a legjobban, mindig örömjáték minden egyes alkalom. 🙂

• 

Szépen letisztult idén az UVF minden szempontból: fél éves a program, online zajlik, megvan már mindenhez az anyag, készen vannak a folyamatleírások az üzemeltetéshez. Nagy utat tettünk meg 2 év alatt, amire büszke vagyok a csapatomnak hála.

2022-re az lesz a nagy kihívás, hogy a kampányszerű értékesítés helyett áttudunk-e állni folyamatosra. Ez marketing, illetve képzésszervezési szempontból is izgalmas kihívás lesz.

Nekem szívügyem lenne, mert akkor még inkább nélkülem működne a cég, még kevesebb dologhoz kellenék. Most kb. csak úgy szerzünk ügyfeleket, hogy mindig van egy nagy kampány, ahol valamilyen online előadást tartok. Ezt lehetne kiváltani.

Vannak már ötletek, meglátjuk hogyan sikerül.

Belső Kör – a legjobb ügyfeleink gyűjtőhelye

2021-ben az egyik legnagyobb célom az volt, hogy legyen egy egész éves mentorprogram, ahova csak a leghaladóbb ügyfelek jöhetnek. Itt már nem annyira az új infó, hanem a megvalósítás, a tapasztalatcsere, a mastermind az érték.

Ősszel sikeresen elindult a Belső Kör, 14 különböző cég, összesen 17 résztvevőjével. Az első alkalmat Balatonfüreden tartottuk, borkóstolással, sok tanítással, csoportos beszélgetéssel, ami mi is és a résztvevők is nagyon élveztünk!

Nézd meg a hangulatvideót itt:

A Belső Kör megvalósításában hatalmas inspirációm volt Pongor-Juhász Attila. Attilánál magam is részt vettem az Elit Coaching programján és jövőre is megyek. 

Az EC átélése és Attila segítsége nélkül biztosan nem tudtam volna megérteni bizonyos összefüggéseket, szóval ezúton is köszönöm Attila a segítségedet!

A mentorprogramoké a jövő, az igazi eredmények itt születnek

Az UVF és a Belső Kör lesz a további profitnövekedésünk záloga, ugyanis azt gondolom, a mentorprogramoké a jövő. A tanácsadó bizniszek eredményessége egyszerű: oda fizetnek többet az ügyfelek, ahol a legtöbb értéket / eredményt érik el.

Az igazi eredmények eléréséhez pedig olyan összetevők kellenek, amiket nem annyira lehet szolgáltatni online tananyagokban vagy előfizetéses klubokban:

• elköteleződés – szükséges egy olyan invesztíció anyagilag az ügyfél részéről, amitől komolyan veszi a dolgot
• térkép – szükséges egy jó oktatási rendszer, ami működik és amin lépésről-lépésre végigmegy egy túravezetővel
• túratársak – szükséges egy közösség, ahol társakra, inspirációra lel és nem érzi magát egyedül az úton (itt szintén hasznos, hogy magas a belépési küszöb anyagilag és ezért komoly túratársaid lesznek)
• túravezető – szükséges egy csomó személyes segítség, kérdezési lehetőség

Az emberek egyre inkább telítődnek az online cuccokkal, a klubokkal. Nem igazán használják őket, nem veszik komolyan az ár miatt, nem lehet rentábilisan szolgáltatni azt a szintű személyes segítséget, ami kell az eredményekhez, nincs vezetett út, mert mindenki random időpontban kezdi el.

Sokat gondolkodtam rajta, hogy a fentiek miatt kompletten bezárom a DO! marketing Klubot, mert úgy gondoltam, az igazi segítség úgyis a mentorprogram, ott fog a többség igazán megvalósítani. 

Hónapokig lelkiismereti kérdést csináltam ebből… Aztán Dr. Mészáros Ádámnak egy gondolata segített helyére rakni az érzéseimet.

Ádám azt mondta, egy tanítónak az a dolga, hogy süssön, mint a nap, mert egyetlen virág sem tud előbb kinyílni, mint ahogy megvan írva.

Ez tényleg igaz és ha nem szolgáltatnánk a havi 10e Ft-os árkategóriában, akkor sok ember elesne a segítség lehetőségétől, hisz a mentorprogramok sok százezer forinttól vagy milliós összegtől kezdődnek.

Így marad végül a klub, de egyre kevesebb személyes dolog lesz benne és egyre inkább egy gyorsítósávot fogunk belőle csinálni az UVF-re. Őszintén hiszek abban, hogy ez a legjobb amit az ügyfelekért tehetünk és jó érzés végre nem dilemmázni a klub jövőjén.

Leszokás az emailezésről

Érdekes tapasztalás volt idén az emailezésről leszokás. Délelőtt azért nem nézek emailt, mert van fontosabb alkotó dolgom (a heti és napi tervezést előző nap csinálom), délután pedig sokszor nem érek oda már.

Így van, hogy 2 hetente jutok az emailjeimhez és akkor mondjuk 2 óra alatt végigmegyek mindenen. Egy ideig frusztrált az elvárás, hogy gyorsabban válaszoljak az emailes megkeresésekre, de most már azt sem érzem kötelezőnek, hogy válaszoljak.

Valójában semmilyen üzleti folyamatot (ügyfél vagy partner kapcsolattartás, árajánlatkérés stb.) nem építettem egyéni email váltásokra, így nagyon ritka ha valami számomra is fontos jön emailben. Ami másnak fontos, az pedig ne kontrolláljon engem és a napomat.

Szerintem sokan azért nem képesek érdemben haladni (vagy épp munkaidőn túl pihenni), mert állandóan visszarántja őket az emailjük csekkolása és az oda beérkező, valaki másnak fontos ügy.

Az eddigi és jövőbéli sikerek záloga: a csapat

Elmondhatatlan hálával tartozom Mesinek, Szilvinek, Szandinak és Verának azért amit 2021-ben összehoztunk! Nélkületek ennek a fele sem sikerülhetett volna, nagyon köszönöm nektek!

• 

Mesi hatalmasat fejlődött idén, igazi jobb kezemmé vált. Bármilyen feladatot hozzávághatok és beszalad vele a célba.

Szilviből még szuperebb tréner lett, már több pozitív visszajelzést kap, mint én. 🙂 Próbálom nyugtatni magamat azzal, hogy Ő a szebb és csak ezért.

Szandi év közben csatlakozott hozzánk és nagyon ügyesen fejlődött velünk, egyre több mindenben kérjük a segítségét. Ha tetszik egy Facebook hirdetésünk, Szandira gondolj.

Vera pedig szokásosan tartja a frontot ügyfélszolgálat és adminisztráció terén, ami nélkül nem lenne nyugtunk, szóval mindannyiunk nevében köszönöm!

Sokat léptünk előre a dokumentálás tekintetében is, még több folyamatleírásunk van és most már azt hiszem, mindenkinek sikerült eladnom a koncepciót a csapatban. Így már nem is én írom őket.

Még előttem áll egy nagy falat: meg kellene alkotni egy szervezeti ábrát és egy központi doksit, amiben a teljes cég le van dokumentálva. Most még csak egy nagy mappában vannak bent a folyamatleírások, nincs benne jó rendszer.

Ebben már Mesi is segít, kíváncsian várom mire jutunk ezzel jövőre.

Év végi adományozás

Jó érzés volt idén is adományozni, amihez nyilvánosan is szeretném megköszönni minden ügyfelünk, így potenciálisan a Te támogatásodat is!

Az ide éves árbevételünk 1%-ával, 800.000 Ft-tal támogattunk különböző projekteket azenugyem.hu-n keresztül. 

Azért szeretem ezt az alapítványt, mert konkrét embereknek, konkrét célokat valósítanak meg. Nem adnak oda pénzt senkinek, hanem lehet náluk pályázni konkrét célokkal és arra szerveznek gyűjtést.

2 éve egy anyuka fodrász képzését vásároltam meg, így saját lábra tudott állni egyedülálló családi fenntartóként, kezében egy új szakmával. Idén pedig ezt az 5 projektet támogattuk különböző összegekkel:

• https://azenugyem.hu/2021/12/28/konyveloi-tanfolyam-tamogatasa-a-csaladok-atmeneti-otthonaban/
• https://azenugyem.hu/2022/01/01/tsmt-terapia-a-gyors-felzarkozas-erdekeben/
• https://azenugyem.hu/2022/01/01/felarva-tartosan-beteg-kisfiu-tamogatasa/
• https://azenugyem.hu/termek/5-gyermekes-csalad-tamogatasa-az-atmeneti-otthonban/
• https://azenugyem.hu/2021/12/25/barista-kepzes-egy-uj-elet-erdekeben/

2022-es tervek?

Bevallom őszintén, amikor ezt a cikket írom január 4-én, még nem világos minden terv az idei évre. Azonban néhány dolog már most van, ami körvonalazódott:

• meg akarom tartani az év utolsó 2 hónapjára jellemző belső nyugalmat és az összehasonlítgatást távol akarom tartani magamtól
• szeretném tovább folytatni a céges dokumentálást, hogy még kevesebb dologhoz legyen rám szükség kötelezően
• most jó az üzleti modellünk, a termékek készen vannak (content szempontból), így inkább a szolgáltatásfejlesztés és az értékesítés növelése a cél (nem pedig az új termék létrehozása)
• a mentorprogramok örökzöld értékesítésére nagyon kíváncsi leszek
• szeretnék automatizálni egy jól teljesítő webinárt
• amikor az UVF könyv első vázlatát megírtam, két külön könyv is kikerekedett belőle – lehet kedvet kapok idén a másodikhoz
• 2022-ben rendszeressé akarom tenni a DO!ma Show podcastet, ehhez most minden összeállt, csak nekem kell kitartani
• a magánéletünk Lilivel rendben van, várom milyen izgalmas dolgok bontakoznak ki
• 🤵👰🤞
• folytatom a heti 5x edzést, mert nagyon élvezem

Sok év óta most először érzem magamat igazán szabadnak belül, örömmel és lelkesedéssel várom mit hoz a következő év. 

Ha megtartom belül a tudatosságomat, akkor biztosan szuper lesz!

Tetszett az évértékelő?

Akkor írd meg kérlek a hozzászólások között azt, hogy mit viszel belőle haza, mi volt a legértékesebb gondolat. Nagyon kíváncsian várom mit indított el benned!