Megérkezett a DO!ma Show következő adása!
Ha a Google Ads még mindig okoz fejtörést, esetleg még nem aknázod ki a benne rejlő lehetőségeket, de tudni szeretnéd, hogy milyen titkokat rejt magában, akkor ez a rész neked való! Ha pedig webshopod van, akkor egyenesen kötelező! 🙂
A DO!ma Show mostani adásában Nagy Gábor elhozott 5 olyan tényezőt, amin múlik a webáruházak Google Ads hirdetéseinek a sikere.
Ha szeretnél minél jobb megtérüléssel Google Ads kampányokat a webshopod számára, akkor ez az adás neked szól! Nem csak konkrét tippet és gondolkodásmódot kapsz, de akár még ahhoz is megjöhet a kedved, hogy konkrétan Gáborékra bízd a webshopod PPC hirdetéseit!
Gábor cégét, azaz a Webmotion vállalkozást itt éred el.
Az E-KER VEKKER podcastet pedig itt találod meg.
Tartalomjegyzék
A videót itt tudod megnézni:
Részletes tartalom, hogy bele tudj hallgatni a számodra legérdekesebb részekbe:
0:00 – Bevezető, miről lesz szó a mai adásban
0:32 – Nagy Gábor köszöntése és bemutatása
02:50 – E-KER VEKKER podcast az e-kereskedelemről
04:22 – Google Ads gondolatok
06:57 – PPC helye a forgalom terelésben
11:40 – PPC büdzsé
27:20 – Mérések fontossága
36:55 – ROAS alapú gondolkodás
45:27 – Jó ügyfél és PPC menedzser együttműködés
52:00 – Záró gondolatok
Itt tudod meghallgatni a hanganyagot:
Spotify-on is meg tudod hallgatni az epizódot:
Apple Podcasten itt tudod meghallgatni:
Ha pedig olvasni szeretnéd az adás tartalmát, itt teheted meg:
Domán Zsolt: Sziasztok! Sok szeretettel köszöntök mindenkit! Domán Zsolt vagyok, a DO!ma Show podcastnek az alapítója és a mai adásunkban Nagy Gábor a Webmotion Kft. tulajdonosa és ügyvezetője lesz a vendégünk. Meg fogunk nézni öt darab olyan tényezőt, olyan sikert, tanácsot, aminek a segítségével a Google-ből a lehető legtöbbet tudod kihozni.
Szia Gábor! Üdvözöllek és nagyon nagyon örülök, hogy itt vagy velünk!
Nagy Gábor: Szia Zsolt! Én is köszöntöm a hallgatókat és a látogatókat.
D.Zs. Nagyon nagyon köszönöm, hogy itt vagy, és megosztod velünk most ezeket a gondolatokat. Gáborról azt érdemes tudni, hogy 2009-ben alapította a webáruház fejlesztéssel, illetve marketingügynökséggel foglalkozó cégét, és 2013 óta kifejezetten e-kereskedelemre specializálódtak. Azt gondolom, eléggé régi motorosok már itt az e-kereskedelemben.
Ha jól tudom, akkor egy 10 fős csapatod van vagy több mint tizen vagytok. Mi a pontos létszám?
N.G. Egyébként most tizenketten vagyunk.
D.Zs. Tizenketten vagytok. És mi az eloszlás, Hogy néz ki most a csapat?
N.G. Gyakorlatilag, van egy fejlesztési üzletágunk és egy marketing üzletágunk. Először a fejlesztés volt erősebb, az utóbbi években viszont azt gondolom, hogy a marketing most már egy picit erősebb, úgyhogy egy picit több a marketinges a cégben.
D.Zs. Tényleg szuper. Elég nagy a csapat. Ritka ez, mert látszik, hogy abszolút nem a Pistike és Józsika összeáll és egy garázs kivitelező céget nyomnak, hanem ténylegesen igazi rendszereket, vállalkozásokat építettetek. Úgy érzem, legalábbis így kívülről ez látszik rólatok.
N.G. Igen, köszönjük! Egyébként erre törekszünk, és azt gondolom, hogy igen, ennek van létjogosultsága, hogy rendszereket építs és ebben gondolkodj, így épüljön fel a vállalkozásod.
D.Zs. Szuper. És talán az utolsó gondolat, amit érdemes Gáborról és a csapatáról tudni, az az, hogy ő az E-Ker Vekker podcastnek az alapítója, és ha jól láttam, akkor már több mint 70 adása lement az E-Ker Vekkernek. Jól láttam, hogy hetven fölött jártok?
N.G. Igen, most készül a 73. adásunk. És kifejezetten edukációs céllal hoztuk létre ezt a podcastet. Amikor három éve elindítottuk, akkor még nem volt más, aki e-commerce témában beszélgetett volna. Azóta is egyébként csináljuk.
Jók a visszajelzések, és talán egy picit ilyen win-win szituáció, hogy tudjuk oktatni a közönséget, de ezáltal egy picit nekünk is könnyebb már dolgozni, mert sokszor nem egy magasabb szintről tudunk elkezdeni kommunikálni.
D.Zs. Tiszta sor, abszolút érthető. És egyébként, ha jól láttam a weboldalon, akkor nagyon ismert nevek voltak a vendégek a podcastedben. Itt, ha csak a logókat megnézem, akkor a ShopRenter, Magyarósi Csaba, Optimum, Biznisz Boyz, Kütyübazár, SalesAutopilot, The Pitch, gondolom a Pap Gábor. Nagyon-nagyon sok izgalmas szakember, illetve izgalmas ügyfél és vállalkozás járt nálatok, úgyhogy sok szeretettel ajánljuk a hallgatóknak, nézőknek.
Egyébként az E-ker Vekker podcastet is, főleg, hogyha e-kereskedelemben mozognak. Mi lenne szerinted az az 1-2 adás, ami nagyon aktuális most és javasolnád, hogy nézzék meg az érdeklődők?
N.G. Én azt gondolom, hogy ha nem is az aktualitását vesszük ki, de amiről ti is beszéltek, a funnelek építése és ennek a szemlélete fontos.
Még mindig azt érzem az e-kereskedelemben, hogy nem igazán terjedt el úgy, miközben mondjuk, ha nemzetközileg megnézzük ezt, akkor Nyugat-Európában vagy Amerikában régóta nagyon komoly funneleket építenek. Úgyhogy úgy gondolom, azt az adást érdemes megnézni, ami egy picit ebben a témában felkelti az érdeklődést. Őszinte leszek, nem tudom most, hogy pontosan mi a száma neki, de ezt a témát mindenképpen javaslom.
Vannak inspiráló beszélgetések arról, hogy ki hogyan építette fel a kereskedelmi cégét, hogyan tudott milliárd fölötti bevételeket elérni, milyen rendszereket épített ki, és mi igazából sikernek a kulcsa. Talán ez a két téma, amit úgy kiemelnék egy picit jobban.
D.Zs. Szuper! Nagyon köszönöm! És akkor csapjunk is bele a mostani beszélgetésünknek a témájába, ugye? Alapvetően én azért nagyon örülök, hogy tudunk most beszélgetni, mert nálunk a DO! marketingnél a Google Ads, mint hirdetési platform az nincs igazándiból előtérben. Mi inkább a Facebook hirdetésekben tudunk releváns információt és sok tapasztalatot átadni az ügyfeleinknek.
És ezzel szemben a Google Ads, az mindig egy kicsit ilyen fura sötét ló. Nagyon sok ügyfelünknél azt látom, hogy elég sokat csetlenek-botlanak ebben a témakörben, és nagyon örülök, hogy most tudunk beszélgetni. És te készültél 5 darab olyan tippel és javaslattal, ami sikeressé és eredményessé teheti a Google Ads-et.
Úgyhogy kezdjük is akkor a beszélgetést, mert még nem volt tiéd a szó!
Jöjjön akkor az első tipp és gondolat, én pedig igyekszem majd hozzá fűzni olyan kérdéseket, szempontokat, amiket az ügyfeleim történetéből hallottam. Bízom abban majd, hogy az, hogy egy picit ilyen ördög ügyvédje szempontból próbállak felkérdezni, az egyébként a hallgatóságnak tök hasznos szempontokat ad majd ahhoz, hogy akár a következő kivitelező, akit választanak, a Google Ads-hez, az hogyan lehet a legjobb?
Vagy akár házon belül hogyan tudják optimalizálni a Google Ads költéseket?
N.G. Ráfűznék arra egy picit, amit mondtál, mert szerintem egy nagyon fontos kérdés, hogy miért van az, hogy mondjuk a Google Ads egy picikét olyan nem is tudom, milyen szót használtál… Fekete ló vagy fekete folt.
Alapvetően a Google Ads, véleményem szerint a hirdetési rendszerek közül az egyik legösszetettebb hirdetési rendszer, és szerintem nagyon jól lehet benne targetálni, eredményeket elérni. Viszont azért azt látni kell, és el kell fogadni, hogy ez egy új szakmává nőtte ki magát.
Tíz évvel ezelőtt még arról beszélgettünk, hogy van egy marketinges, aki majd mindent megcsinál – bár akkor se hittem ebbe abba, hogy mindenki mindent tud ilyen polihisztor szinten… Viszont mostanára annyira összetettek lettek ezek a rendszerek, hogy muszáj, hogy valaki nagyon jól elmélyüljön benne, és tényleg tanuljon egy új szakmát, ha sikeresen akarja használni, vagy adott esetben, ha úgy gondolja, akkor szervezze ki ezt a dolgot. Én a botladozásoknak a legnagyobb részét ott látom, hogy nincs meg a megfelelő információ a jó rendszer használathoz.
Oké, csapjunk is bele akkor! Zsolt, mit szólsz hozzá?
D.Zs. Rendben, figyelek.
N.G. Nézzük is! Szóval, egy pici prezentációt összeraktunk csapatszinten. Igazából átbeszéltük ugye? Ahogy jeleztem, nálunk PPC-sek, marketingesek is vannak, akik akik foglalkoznak webáruházakkal.
Lépek is a következőre. Az öt pont, amin végig fogunk menni, a leggyakoribb kérdések és a leggyakoribb olyan jellegű félreértések, amikkel szoktunk találkozni az együttműködések során. Én azt gondolom, hogy ilyen szemlélet, módosító vagy váltó legyen ez az egész. Az egyik pedig az, hogy a PPC, ugye ez a pay per click, azaz a kattintás alapú hirdetések, milyen helyet foglalnak el a forgalomterelésben?
Amit nagyon sokan félregondolnak egy picit, hogy ha van egy PPC-s és megcsinálja mondjuk a Google Ads-es, Facebookos, ne adj isten Tiktokos hirdetéseket is, akkor le van tudva minden, és alapvetően egész jók vagyunk.
Igazából ez nem igaz, ennek megvan a helye. Én azt gondolom, hogy picit témaspecifikus, de webáruházak esetén, én az egyik legerősebb forgalomterelő eszköznek látom most már a Google PPC-t, vagy egyáltalán a PPC-. Ez azért is van, mert ugye maga a keresőoptimalizálás és az organikus találatok az utóbbi időben nagyon háttérbe szorultak.
Amit lehet látni az, hogy a Facebook shop, vagy bocsánat a Google Shopping hirdetések, ezek a kis kártyácskák, a termékkártyák, ugye most már nagyon nagy részét elfoglalják egyébként ennek a keresőfelületnek, és sokkal kevesebben görgetnek előre. Tehát kvázi, aki ezt a lehetőséget nem használja ki, az nagyon nagy részét egyébként a keresőből jövő felhasználóknak elveszíti.
Viszont nem az egyetlen eszköz!
Tehát, ha valaki úgy építi fel, akkor gyakorlatilag egy 1 lábon álló széken ül, amin azért könnyű eldőlni. Én azt gondolom, hogy megfelelő helyre kell helyezni ezt, és ugyanúgy foglalkozni kell az e-mail marketinggel, vagy amivel egy párszor beszéltünk már az e-mail funneleknek az építésével, amiben én egyébként elég nagy lehetőséget, illetve fejlesztési lehetőséget látok most a kereskedelmi cégeknél.
Itt nagyon sok kiaknázatlan terület van.
Itt van a keresőoptimalizálás, amit egyébként már nagyon sokan csinálnak, és most már nagyon sokan jól is csinálnak. Bár egy picikét azt gondolom, háttérbe szorult, és maga a vásárlási folyamatban is máshol van a helye. Inkább akkor, ha valaki még egy ilyen érdeklődő fázisban van, és kutat egy bizonyos téma iránt, akkor arra egyébként a blogok nagyon-nagyon jók.
Aztán ott van a közösségi média, ami ugye talán az egyik legjobban pörgő dolog. Ugye most a Tiktok van óriási nagy fellendülésben Magyarországon is.
Egyéb helyeken árösszehasonlító vagy olyan jellegű együttműködések vannak, amivel forgalmat tudsz terelni az oldalra egy külső banner segítségével. Ez is egy jó forgalomterelés lehet.
Egyébként pedig az affiliate, ami gyakorlatilag egy olyan jellegű dolog, ami Magyarországon még kevésbé van elterjedve. Ugye ez az, amikor kvázi te jutalékot adsz a saját shopodban a bejövő látogató vásárlások után.
Itt egyébként igaz az, hogy tényleg ki tudod teljesen szervezni ezt a dolgot, és egy külsős marketinges cég, vagy akár egy freelancer rá van erre állva, és tereli neked a forgalmat ezzel kapcsolatban.
D.Zs. Látsz Magyarországon erre olyan már kipróbált, működő példát, ahol érdemi mennyiségű profitot hoz az affiliate? Azért kérdezem csak, mert én eddig nem igazán tapasztaltam erre így példát, és mindig kutatom, hogy na gyerünk már, valaki mutassa meg Magyarországon is, hogy ez működik, mert Amerikában nagyon durva iparágak épülnek rá, de itthon valahogy én még nem találkoztam igazi siker sztorival. Neked mi a tapasztalatod?
N.G. Az, hogy még nagyon kezdetben vagyunk. Tehát ez a tapasztalatom, amit te is elmondasz, hogy valahogy még nem biztos, hogy értik, a kereskedők nem adják ki affiliate hálózatra. Ha beszélünk egy 10 %-os vagy 15%-os jutalékról, akkor azt nyilván nem tudják úgy árazni, magasnak tartják, és pici még ez a piac, úgyhogy Magyarországon nem.
Hozzáteszem egyébként hobbi üzletágunk nekünk is, amiről itt még annyira nem nagyon kommunikálunk, ahol tesztelünk ilyen jellegű dolgokat, de hát ezek nemzetközi szinten működnek jól.
Egyébként van magyar példám, olyan jellegű webshop, aki csinálja ezt, és egyébként egy megfelelő lábnak látja már a forgalomterelési tortájából.
Tehát hogy van erre példa.
Úgyhogy én azt gondolom, hogy ebben a területben érdemes nézelődni, mert ez is egy kiaknázatlan terület.
D.Zs. Értem. Rendben, köszönöm.
N.G. No, menjünk tovább a következő lépésre. Azt gondolom, hogy maga a költési büdzsének a témakörét körül kell járnunk, mert ezzel is nagyon sok kérdés fel szokott merülni.
Oké, rendben, Gábor, de mennyit költsünk?
Talán itt egy picikét más szemszögből fordítanám meg ezt az egészet, főleg aki kezdi és még nem nagyon költött. Hogyan érdemes ezzel kapcsolatban gondolkodni?
Itt hozzáteszem, hogy saját tapasztalatokat teszek bele. Ezek nem Google irányelvek az Ads esetén, és nagyon különböző iparágaktól és termékkörtől függhetnek ezek a számok.
Mi egy ilyen ökölszabályként saját magunk azt vettük észre, hogy abban az esetben, hogyha nyilván nem 1 termékes shopról beszélünk, hanem, több száz vagy több ezer termék van egy shop esetén, akkor egy Pmax kampány, ami gyakorlatilag az egyik erős lába most már a Google Ads-nek (ez egy kampány típus egyébként). Ez nagyon erősen a tanulásra épít. Egyébként a Google próbálja háttérben felépíteni úgy a kampányokat, hogy minél hatékonyabban, a saját céljainak megfelelően működjön.
Azt látjuk, hogy a Pmax kampány 3500 forintos napi költés alatt nem nagyon indul el megfelelően. Tehát már adtam is egy támpontot arra, hogy mennyit is költsünk. Én azt gondolom, hogy ilyen esetben százezer forintos költés alatt, nem nagyon tudunk elindulni ezzel a kampánytípussal.
Hozzáteszem, bizonyos esetekben az egyik legsikeresebb kampánytípus, és elég, ha a fő cél az a vásárlási konverzió, mely adott esetben, elég jó konverziós arányokkal tud működni.
Egy másik saját tapasztalat az az, hogy ahhoz, hogy ezek a rendszerek csak el tudjanak kezdeni betanulni, legalább van egy ilyen 30 darabos elsődleges konverziós cél/hónap megállapításunk.
Az elsődleges konverziós célt nagyon fontos, hogy a Google Ads kampányok esetén meghatározzuk, hogy tudjuk, hogy egyébként az egész kampányszerkezetet mire akarjuk optimalizálni. És ebben az esetben, hogy ha az a cél, hogy vásárlás legyen, akkor az elsődleges konverziós cél az a Purchase, a vásárlás lesz gyakorlatilag.
Ahhoz, hogy el tudjunk érni 30 darab konverziót hoztam egy matematikai példát, ezzel próbálnám bemutatni, hogyan lehet. Most hoztam pont egy példát, a téli gumiabroncsot, mely egy aktuális téma. Nem tudom pontosan, de a könnyű számíthatóság kedvéért azt mondom, hogy 100 Ft-os a kattintás. Egyébként valahol ez reális is lehet.
Ha egy átlagos webshopos konverziós arányt nézünk, ami 2 százalékos. (Erről még egyébként lehet, hogy fogunk beszélni, mert ezek sok tényező miatt tudnak változni.) Ha egy nagy átlagot nézünk, akkor az azt jelenti, hogy gyakorlatilag 100 kattintás az 10 000 Ft-ba kerül 10 Ft-os kattintási áron, 2 százalékos konverzióval.
Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag 10 000 Ft-ból 2 darab konverziót tudtunk megszerezni, és 1 darab konverziónak az ára 5 000 forint volt. Akkor gyakorlatilag, ha ezt a 30 darabos konverziós célt el akarjuk érni, akkor minimum 150 000 forintot költenünk kell ahhoz, hogy igazából tudjunk megfelelő adatot adni a Google Ads-nek, hogy tudja optimalizálni kampányokat, és hogy mi is egyébként tudjuk, mint kezelők optimalizálni a kampányokat.
Talán ez is egy következő pont ezzel kapcsolatban.
D.Zs. Nagyon-nagyon tetszik nekem az, hogy számolunk, és egy kicsit rákapcsolódhatok, meg kérdezhetek? Egy csomó minden eszembe jut, két külön téma is eszemben van, de egy kicsit maradjunk itt a számoknál, meg a mateknál. Arról tudsz esetleg egy átlagot mondani, hogy a tapasztalatod szerint, akár konkrétan ennek a téligumi abroncsos webáruháznak, mennyibe kerül a havi hirdetéskezelési költsége?
N.G. Tehát a munkára vagy kíváncsi, hogy mi például mennyiért kezeljük ezeket a díjakat?
D.Zs. Igen, csak kíváncsi vagyok.
N.G. Ő egy picit nagyobb ügyfél. Egy sztenderdet mondanék, mert egyébként az áraink azok nem titkosak. Alapvetően mi úgy indítjuk el, hogy platformonként 80 ezer forintért csináljuk az Ads kezelést, igazából Facebookot is csinálunk mellé. Ha valaki mind a kettőt megrendeli, akkor 150 000 Ft.
Ez az ügyfél egyébként egy picit már nagyobb, mert milliós nagyságrendben költ. Abban az esetben – nálunk nincsenek jutalékok egyébként, ezzel kapcsolatban költési jutalékok -, de nyilván munka alapon nézzük mi is ezt.
Mindent nagyon pontosan mérünk, melyik ügyféllel mennyi időt foglalkozunk egy-egy hónapban. Így emlékeim szerint egy ilyen 200 ezer forint körüli munkadíjat fizet a mi részünkre jelen pillanatban.
D.Zs. Tök szuper, nagyon köszi! És akkor kvázi, akár ennek az ügyfélnek az arányait nézzük, hogy elkölt 1-2 millió forintot, arra még kb. 200 000 a ti munkadíjatok. Tehát kvázi, itt a konverziós költségnél még csak a hirdetési büdzsét látjuk, de akkor egy ökölszabályként ki lehet-e mondani, hogy mondjuk a hirdetési költségnek kb. a 20%-a még a munkadíja egy átlagos kivitelező cégnek, vagy akár nálatok?
És akkor ebben az esetben mondhatjuk azt, hogy 6000 Ft-ba kerül igazándiból tokkal vonóval egy cégnek 1 darab konverzió, hogy ha ezt a matekot nézzük, nem tudom, ez megállja a helyét.
N.G. Igen, megállja a helyét, ha így matekolunk. Én szerintem az a legjobb, ha valaki ezt tényleg matek alapon akarja vezetni, vagy pénz alapján akarja kiszámolni, akkor saját magának egy kis táblázatot felvisz, mert nagyon sok benne mozgó tényező.
Tehát azt kell látnod, hogy bizonyos esetekben pl. ennél az ügyfélnél nem 2%-os konverziós arányt tudunk elérni, hanem mondjuk szezonban ez lehet, hogy 4.
D.Zs. Tök jó.
N.G. És ez nagy nagy arányban változtatja ezt a dolgot. Amit még tudni kell az a megtérülési idő, és itt a talán következő pontra rá is mennék.
Az a tapasztalatunk, hogy minél hosszabb ideje működik egy kampány… S nagyon fontos, hogy nem áll meg! Ez egy törés szokott amúgy lenni a kampányokban, hogy nincs a kártyán egyenlege a cégnek, és megáll… Gyakorlatilag egy olyan kampánytípus esetén, ahol abszolút a tanulás a fő cél, egy ilyen megállás után a nulláról indul újra.
Ha valahol az adatok megvannak benne, akár több hónapra, évekre visszamenőleg, az egy óriási lábon lövés. Tehát erre nagyon oda kell figyelni. Ahogy pedig haladunk előre, azt látjuk, hogy hónapok, évek alatt ezek mindig egyre-egyre jobban tudnak működni, egyre több adat van bent a rendszerben.
Nyilván aki kezeli, a mi esetünkben is egyre jobban ráérzünk erre, egyre több tanácsot tudunk adni az oldallal kapcsolatban. Erről is fogunk majd egy pár szót beszélni, hogy az is optimalizáló, ugye, mert minden mindennel összefügg, és így én azt gondolom, hogy ennek a megtérülése hosszútávon mindig egyre jobb lesz.
És ez a megtérülési idő nagyon sok mindentől függ, tehát ez is egy picit mozgó dolog. Ha egy olyan piacon vagyunk, hogy nagyon sok a konkurencia, nyilván ez is egy problémás dolog… de mi azt látjuk, hogy inkább az a nagyon problémás dolog, hogy ha van a mezőnyben olyan, aki kimagaslóan sokkal nagyobb, és képes akár egy bizonyos területen, akár tízmilliókat is költeni egy szezonban, vagy akár egy hónapban.
Ez el tudja venni a versenyt egy kicsitől. Ez egy vadkapitalista rendszer. Tehát ilyen esetekben nagyon nehéz az indulás, és ezzel tisztában kell lenni. Ebben az esetben szoktuk javasolni, hogy inkább próbáljon meg akár termékileg is akár egy részterületet megtalálni, és oda próbáljunk egyébként beférkőzni.
Lesznek majd példák erre a következő pontokban.
D.Zs. Szuper! Nagyon köszi! Én még egy kicsit ragaszkodnék ehhez a számolós témához, mert van még egy gondolat a fejembe. Aztán mondd, hogy ha már nagyon elterellek a mondandódtól, de szerintem annyira izgi ez a kérdés. Ugye, most, amit te ki számoltál, az egy relatív magas kosárértékű webshop példája, hiszen itt ugye az, hogy 6000 forintba vagy 5000 forintba kerül a hirdetési költségnek a konverziós költsége. Plusz még mondjuk 20% egy kivitelezőnek a munkadíja. Ez 6 000 forint. Ez ugye egy téli gumi webshopnál tökre belefér, mert jellemzően kettesével vagy négyeséve vesszük a téli gumit, és legalább beszélünk egy százezer forintos vagy akár kétszázezer forintos kosárértékről is simán.
És ugye ilyen esetekben simán belefér az, hogy 5-6000 forintba kerül egy vevőnek, az a reklámköltsége, a marketingköltsége. De például, mi van azokkal a webshopokkal, akik mondjuk 5-6 000 forintos termékeket akarnak árulni. Ott hogyan néz ki a matek? Egyáltalán működik e nekik ez az egész Google Ads-es vonal?
Mi van akkor, ha kisebb a kosárérték? Ott más a matek? Vagy vagy ott? Mi a stratégia?
N.G. Az az érdekes ebben, hogy amúgy ez is organikusan, valamilyen szinten azért a piachoz igazodik. Én mindig azt szoktam mondani, hogy alapvetően, ha van egy kattintási érték, azt a piac úgy árazta be, hogy az valakinek megéri.
Tehát, hogy úgy kell gondolkodni, hogy ha valakinek mondjuk egy 5 vagy 6 ezer forintos terméke van, és azon van, nem tudom 20%-os árrése, nyilván akkor ezekkel a konverziós arányokkal nem tud számolni. Viszont ugye többtényezős ez a dolog. Nagy valószínűséggel a kattintások sem ennyibe kerülnek, mert olyan kattintási büdzsé mellett nem éri meg. Ez az egyik terület.
A másik pedig az, hogy alapvetően Magyarországon még annyira nem terjedt el, bár már elég sokan tapasztalják a saját bőrükön, hogy az első vásárlás, az nem biztos, hogy a profitról szól. Azért téveszmék ne legyen. Én azt gondolom, hogy a Google Ads az egyik legdrágább forgalmi forrás.
Tehát, hogy tudjuk, megint csak az első lépésre visszavezetve, a megfelelő helyén kezelni. Tehát hogyha Google Ads-ből be tudunk hozni igény vásárlókat, mert ott nem is mi keltjük az igényt, mert rákeres többségében arra a dologra, amit akar. Nyilván vannak display hálózatok, de most ne erről beszéljünk.
Rákeresett, tehát nekik konkrétan igénye van erre a dologra, ő vásárolni fog nagy valószínűséggel, hogy a termék alapú keresése volt neki. Azt a vásárlót behozzuk, és aztán utána a saját adatbázisunkon belül fogjuk tudni ezt optimalizálni tovább, hogyha az első vásárlás nem éri meg. Ezt igazából meg kell tudni lépnie annak, aki ilyen jellegű körben dolgozik, mert másképp nem lesz életképes.
De egyébként amellett nagyon sokan életképesek, merthogy tovább tudják vinni a saját rendszerüket. Belátták az első vásárlás, nagyon sokszor még a második vásárlás sem biztos, hogy profitot termel. Ha valaki ezt meg tudja csinálni, akkor valószínűleg egy nagyon sikeres üzletet fog felépíteni.
D.Zs. Nagyon tetszik, amit mondasz, mint gondolat. Én az ügyfeleknek mindig azt szoktam mondani, hogy a webshopos business egyszerre egy nagyon nagy áldás, olyan szempontból, hogy kereskedelem, és relatív egyszerű skálázni, de olyan szempontból meg egy nagyon komoly átok is, hogy hacsak nem egy igazán magas kosárértékű cuccod van, amin már az első vásárláson is tudsz profitot termelni (és ehhez, azért jellemzően kell egy pár tízezer forintos árrés eladásonként)… Azért kevés olyan termék van, amin ez a pár tízezer forintos árrés megvan, vagy legalábbis kevesebb. Ezekből van kevesebb szerintem, de ugye a többieknek meg muszáj egy olyan üzleti modellt kitalálni, ami az újra vásárláson áll vagy bukik. Te mit látsz, hogy a Google Ads-ben, akik sikeresek, hány %-ban kell erre az újra vásárlásösztönzésre építeniük?
Van-e egyáltalán ilyen kicsi kosárértékű ügyfeled, akinek ténylegesen érdemi profitot csináltok már akár az első vásárlásokon?
N.G. Is is. Sajnos nem fogok tudni neked erre így konkrétan válaszolni, mert mind a kettő helyzet előfordul. Én azt gondolom, hogy megint csak tényleg az, hogy ha valaki tudta azonosítani a saját üzleti modelljét.
Akkor annak megfelelően építkezzen tovább is. Pl. nyilván hogyha a saját podcastetek a ti anyagaitokkal. Én látom, tudom, követlek benneteket. Tehát, hogy ha valakinek olyan az üzleti modellje, hogy ezt rá kell építeni, hogy igenis egy folyamatot kell felépíteni, igenis egy tölcséren keresztül egy belépő terméket, egy következő terméket, egy profit maximalizálót, mert egyébként másképp nem fog felépülni, akkor annak ilyen irányba kell elmenni.
Nyilván nem minden termékkörnél megfelelő ez a dolog, de ha valaki ezt tisztán látja, informálódik, és ennek megfelelően saját stratégiáját így építi ki.. Tehát ez a fontos. Én azt gondolom, hogy ezeknek az információknak a tudatában kell, hogy legyen valaki.
D.Zs. Nagyon köszi és az utolsó kérdésem és utána mehetünk tovább. Nem fogom így tovább elterelni a fő témát.
Nekem baromira tetszik a gondolkodásmódotok, és az ahogyan itt is egyből számokat mutatsz. Van-e mód, akár nálatok arra, akár egy első ingyenes vagy fizetős konzultáció keretében, hogy mondjuk egy ilyen körülbelüli számítást végigcsináljatok ügyfelekkel?
N.G. Ezt mi mindig így szoktuk csinálni.
Tehát ez azért is egy kétélű dolog, mert nekünk is megvan a kockázatunk, ugye? A mi kockázatunk ott van, hogy azért az elején ezekkel az ügyfelekkel sokkal több a munka, és ha nem mérjük fel megfelelően, hogy egyébként az üzleti modellje megfelelő, a termék megfelel, az ő hozzáállása is megfelelő. Ne adj Isten, elnézést, megfelelő tőkével rendelkezik, hogy az egészet fogja tudni finanszírozni, főleg az elején. És ha ezeknek a pontoknak valaki jó megfelel, akkor egy sikeres üzletet tudunk csinálni. Ha ezek a pontok nincsenek meg, akkor ott a kockázatunk, hogy elképzelhető az együttműködés 1-2 hónap után abbamarad, mert hogy gyakorlatilag nem tudjuk ezt az egészet úgy felépíteni, és nem biztos, hogy a mi hibánkból. Úgyhogy erre mi rá is vagyunk kényszerülve, hogy csinálunk egy kis piackutatást, megnézzük körülbelül a kereséseket, matekolunk, hogy na kábé egyébként hogy tudna ez az egész kinézni, és aztán nyilván a Szent Grált mi se tudjuk, főleg egy új terület esetén… Amiben van már tapasztalatunk, az könnyebb, és így indulunk neki egy együttműködésnek.
Én nekem nagyon elvem az, és egy picit vissza is igazol az évek alatt való fennmaradás, (nagyon sok közeli cég már rég tönkrement, vagy abbahagyták), hogy próbálunk transzparensek lenni ezzel kapcsolatban, és próbáljuk az ügyfeleket is nyilván edukálni, és úgy csinálni a dolgot, hogy ez egy win-win szituáció legyen.
D.Zs. Tök jó. Nagyon tetszik, és ezt amúgy meg sem beszéltük, hogy ebbe az irányba fogunk menni. De amúgy én most megnyitottam a weboldalatokat, és én látom is, hogy van ilyen, hogy ingyenes konzultáció. És egyébként ha jól sejtem, akkor ha ide valaki felmegy és így leadja ezt az ingyenes konzultációs igényt, akkor akár ezt így örömmel ti végig számoljátok az ügyfelekkel, ugye?
N.G. Így van. Így van.
D.Zs. Szuper! Tök jó! Köszönöm, Újra tiéd a szó. Nekem ez nagyon nagyon tetszett! Köszi Gábor!
N.G. Jó, megosztod a képernyőt, és akkor szerintem lépek tovább a következőre.
A következő dolog, amire én azt gondolom, nagyon oda kell figyelni, és ezzel kapcsolatban is kevés információ van, azt veszem észre az ügyfeleknek a kezébe, mégpedig az, hogy a méréseknek mekkora fontossága van, és ezzel a Google analitika GA 4-es átállásával sokkal több lehetőséget kaptunk. Mi egyébként ezt egy áldásnak gondoljuk, attól függetlenül, hogy elég bonyolult ez a rendszer, és mindjárt el is mondom, hogy miért.
Tehát hogy azt kell látni, hogy még korábban az Universal Analytics esetén egy mérőkódot betettél az oldal alá, akkor már aránylag egész jó adatok jöttek be. Olyan nagyon sok dolgunk nem volt. Ott is megvoltak a lehetőségek arra, hogy egy kicsit testreszabjuk ezt, de nem volt annyi dolgunk. A GA 4 esetén egyébként teljesen másképp épül fel a rendszer.
Ami nagyon fontos, hogy nagyon nagy szabad kezet ad, tehát, hogy itt már nem annyira kötött, hogy milyen jellegű mérések vannak. Eventeket, tehát eseményeket tudunk beküldeni. Viszont ezt fel kell tudni setapolni. Na most itt többféle webshop motorról beszélünk, mert ugye bérelhető shopok esetén kialakítottak bérelhető webshop készítők egy fajta mérést, és hát abba nem nagyon tudunk könnyen belenyúlni.
Ezt ilyen kisegítő egyéb lehetőségek által ki tudjuk bővíteni egyébként ezeket az eseményeket. Viszont amint van egy pici lehetőségünk egy WooCommerce-be, egy OpenCartba, valamilyen más nyílt forráskódú rendszerben… Bár még nem tudom konkrétummal beszélhetek-e még, itt van 1-2 példa egy Unas shop esetében, és van lehetőség arra, hogy be tudjunk állítani ilyen jellegű méréseket.
De miért is fontos ez?
Gyakorlatilag most már a Google Analytics és a GA 4, a Google Analytics és a Google Ads kéz a kézben járnak gyakorlatilag. Nagyon jó speciális közönségeket tudunk létrehozni, és ezáltal sokkal pontosabban tudunk célozni. És itt alul ezen a kis sávon bemutatni…
Akkor gyakorlatilag nekünk alapból kitettünk egy olyan eventet, eseményt, hogy ő egy új látogató. És ha eseményeket teszünk például a keresőbe, vagy a szűrőkbe, akkor azt is be tudjuk küldeni, hogy egyébként milyen termékekre keresett rá. Mi az, amire rászűrt, mi az, ami érdekli, sőt, időnként olyan jellegű információt is meg tudunk szerezni, hogy ő vásárolt vagy nem vásárolt.
S ezáltal új látogató alapján létrehozunk egy célközönséget, aki egyébként új látogató, tudjuk, hogy milyen termék után érdeklődik és nem volt neki vásárlása. Ezáltal létre tudunk hozni egy olyan jellegű célcsoportot, akit aztán sokkal célzottabb reklámokkal tudjuk őt visszahívni, mondjuk, ha itt a gumiabroncsos példát hozzuk vissza, akkor egy 250 516 Hankook téli gumiról beszélünk, akkor ő neki ilyen jellegű reklámokat teszünk be.
Ha ne adj Isten, vissza tudjuk hozni reklámokkal és újra ott van az áruházunkban és kosárba dobta ezt a teszt terméket. Újra eventeket küldünk a GA 4 segítségével a Google Ads-be. Tudjuk, hogy mi az, amit a kosárba tett, láttuk, hogy már korábban járt az oldalunkon, de a kosárba lépése után elhagyta az oldalt és nem vásárolt. Megint csak egyébként, nemcsak e-mailes funnelekkel, hanem gyakolratilag Google Ads segítségével is vissza tudjuk hozni őt. Megint csak célzott reklámmal, akár shopping reklámmal vissza tudjuk őket hozni, és aztán megyünk tovább. Ideális esetben visszahozzuk a vásárlót, vásárló is lett belőle. Egyébként nyilván itt már más kommunikációval megyünk neki ennek a vásárlási szakasznak. Tehát már tudjuk, hogy nem arról kell meggyőzni, hogy milyen terméket vásároljon, hanem arról kell meggyőzni, hogy nálunk vásárolja meg azt a terméket. tehát mások a pszichológiai nyomógombok. És aztán tegyük fel, hogy vásárolt, megint csak adatokat tudunk beküldeni, hogy a vásárló milyen terméket vásárolt, és innentől kezdve, ilyen jellegű célközönséget tudunk létrehozni, vagy olyan feedeket… erről még egy pár szót beszélek… amivel újravásárlásra, kiegészítő termék vásárlásra tudjuk őt buztózdítani.
Amit tanítottok folyamatosan, hogy a funneleket egyébként így építed végig. És ez egyébként egy nagyon jó támogató szerep lehet a hirdetésekkel, mert lehet, hogy az e-mailből nem jön vissza, de lehet, hogy a hirdetések által viszont igen. És tényleg a Google Ads esetében nagyon-nagyon jól lehet most már célozni ezekkel kapcsolatban, de ehhez szükség van egy nagyon komoly mérés felépítésére.
D.Zs. Nagyon tetszenek ezek a gondolatok is, és hadd kérdezzek megint bele olyan szempontból konkrétan, hogy a mi követőink, ügyfeleink nagyon szeretik így a konkrét számokat, arányokat, és nekem úgy tűnik egyébként, hogy amikről most meséltél, ahhoz lehet rendelni ilyen gyakorlati ökölszabályokat kb.
Most mondok egy példát. Mondjuk a Csepregi Balázsék a SalesAutopilotnál tanítják az újra vásárlásösztönző megoldásokat, aminek az a lényege, hogy ha egy hónapban egy termékcsoportod hoz tízmillió forintot, akkor átlagosan azzal, hogy bekapcsolod azt a három újra vásárlásösztönző e-mailt, azzal tudsz csinálni körülbelül +20%-nyi árbevételt.
És hogy az a kérdésem hozzád Gábor, hogy azon dolgokhoz, amikről most meséltél itt, konkrétan a diádban ugye, a visszatérő vevő, újravásárlás, hogy körülbelül az árbevételnek hány százalékát hozzák? A megtérülés, hogy alakul, körülbelül ilyen ökölszabályok mentén az ügyfeleiteknél?
N.G. Egy picit másképp tudom ezt megmutatni neked. Tehát, hogy maga az egész Google Ads kampány kezelésnek a megtérülését – egyébként pont a következő pontban fogunk róla beszélni.. Egy bizonyos megtérüléssel elindul valami, és nekünk az a célunk, hogy gyakorlatilag ezt a megtérülést egyre jobb számokra tudjuk hozni.
Tehát, ha elköltöttél 1000 forintot, akkor gyakorlatilag az hozzon be attól függően, hogy milyen iparág…Vagy hozzon be tízezer forintot, húszezer forintot, harmincezer forintot. Olyan számot nem tudok neked mondani, hogy egyébként mondjuk, ha ilyen jellegű reklámszerkezettel kibővítjük egyébként a kampányszerkezetünket, hogy visszatargetáljuk azokat, akik mondjuk kosárba dobták, visszatargetáljuk azokat, akik rákerestek bizonyos termékekre, hogy konkrét számokban ez lehet, hogy shoponként amúgy, de elemezhető lenne, hogy mennyivel hozza, de az a lényeg, hogy pl. itt a gumi shop esetén, ahogy mondtam neked, hogy mondjuk egy átlagos konverziós arány 2%, de szezonban nyilván többen is keresnek, de ezeket a megoldásokat viszont bővítjük folyamatosan. Ezáltal konverziós arányt 4%-ra is akár fel tudjuk tolni. Tehát, hogy nagyban elősegítik ezeket a megoldásokat. És én azt gondolom, hogy itt ebben az esetben egy Google Ads, egy kezelőnek a munkája, az nagy részben ebben áll. Tehát adatvezérelten csináljuk. Nagyon sokan nem biztos, hogy értik, hogy ez mit is jelent. Ahogy jönnek az adatok, és ahogy látjuk, hogy például ezek az eventek, ezek a fajta kampányszerkezetek, amiket mi folyamatosan próbálgatunk, különböző csoportokat hozunk létre, megnézzük, hogy hogyan járul hozzá az összképhez, hanem jól járul hozzá, elvesszük, teszünk hozzá újat és ezáltal egyébként én azt gondolom, hogy természetesen egyre jobban tudnak működni ezek a kampányok.
Úgyhogy nem tudok neked konkrét számokat mondani ezzel, de én azt gondolom, hogy ha az elv megvan, és ha ha érthető, hogy hogyan kell gondolkozni ezzel kapcsolatban, akkor szerintem egy picit talán előrébb vannak a hallgatók is.
D.Zs. Persze abszolút értem. Nagyon köszi! Esetleg a Ti marketingetekben is, szerintem egy tök izgi következő lépés lehetne, hogy mondjuk megcsinálod ezt az elemzést öt ügyfélre és elmondod, hogy az öt ügyfél átlaga ezt mutatja. Nyilván nem tudjuk garantálni, hogy te is az átlaghoz közel leszel, mert csak öt ügyfél ről vettük a mintát.
De amúgy ez engem így nemcsak szakmailag, de potenciális ügyfél jelöltetekként is iszonyat módon érdekelne. Mert innentől kezdve, ha te tudod azt mondani, hogy na figyelj, ha neked eddig nem volt bekapcsolva mondjuk a kosárba tetteknek a remarketingje, és egyébként 13 és fél százalék plusz árbevételt hoz, onnantól kezdve iszonyat jó ígéreteket tudtok tenni a piacnak és nagyon nagyon vonzó tud lenni igazándiból a közös munka a potenciális ügyfél jelölteknek is.
Na ez csak egy gondolat. Bocs, a marketinges nem bírta ki belőlem, hogy ezt ne fűzzem hozzá.
N.G. Ez egy jó ötlet egyébként, és pont a saját marketingünk által esettanulmányokban gondolkodunk, még több esettanulmányban gondolkodunk a jövőben, és lehet, hogy ezt így megcsináljuk. Alapvetően a lehetőségünk a GA 4-ben már megvan arra, hogy mérjünk ilyen jellegű dolgokat.
Mi most nem biztos, hogy erre hegyeztük ki, hogy konkrétan ezeket a számokat lássuk, hanem mi az összképet figyeljük, hogy tudjuk növelni egyébként a megtérülését a kampányoknak.
D.Zs. Tök jó.
N.G. Jó, lépjünk tovább?
D.Zs. Szerintem mehetünk. Abszolút!
N.G. Oké. A következő, ami egy szemléletbeli plusz információ, az az, hogy a Google Ads esetén, de akár mindenféle hirdetési megoldások esetén ravasz alapon tudjunk gondolkozni. A ROAS, az gyakorlatilag nyilván egy rövidítés, ez a hirdetési költségeknek a megtérülése. Ez annyit jelent alapvetően, hogy ha elköltünk 100 forintot, akkor és tegyük fel itt a jelen példánkban mondjuk az ezer forint bruttó bevételt hoz, akkor az egyébként a ROAS számítás alapján 1000 százalékos volt.
Egyébként egy 10-esnek szoktuk hívni, de gyakoriak az egy, az egy tízes ROAS. Megint bejön a méréseknek a jelentősége, hogy ugye a GA 4 lehetőséget ad arra, hogy hogyan mérjünk, mert most ide direkt írtam fel, hogy bruttó bevétel. Alapvetően általában a bevételeket a legtöbb ilyen jellegű rendszer a Google Analyticsnek bruttóba küldi be, és nagyon sokszor van, hogy a szállítási költség is benne van, ne adj isten az utánvét költség is benne van.
Tehát ha neked, mint webshop tulajdonos fontos az, hogy kimutatásokat ebből lássál… Hozzáteszem egyébként, hogy véleményem szerint a Google Analytics nem alkalmas pénzügyi kimutatásokra, tehát ne ebbe gondolkodjunk, mert előfordulhat olyan dolog, hogy nem jól kapja meg az adatokat technológiai… hát nem feltétlen bug ez, de hogy annyiféle dologgal le lehet tiltani gyakorlatilag, hogy bemenjen ilyen jellegű adat, hogy az azért nem annyira tökéletes.
Viszont trendeket nagyon jól látunk belőle. Tehát ne pénzügyi döntéseket hozzunk belőle, hanem trendekben gondolkodjunk ezzel kapcsolatban, mert nem biztos, hogy fillérre pontosan meg fog egyezni az a bevétel, ami egyébként a pénzügyi rendszerekben van bevétellel. Szóval a méréseknek a fontossága ebben is kimerül.
És itt megint csak üzlet áganként változik ez a dolog. Hogy neked mi az a ROAS, ami megéri? Tehát nálam mindig is az a nagyon fontos dolog, hogy ezt próbáljuk meg belőni. Nagyon sok olyan ügyfelünk van, aki alapvetően nem is biztos, hogy ezt meg tudja határozni. Nem biztos, hogy látja azt, hogy mert mondjuk máshonnan vannak a beszerzései, más a megtérülés egy-egy terméken. Viszont nekünk itt muszáj valamilyen módon egyben gondolkodni. Amúgy ahogy szofisztikáltan megyünk bele, szét lehet bontani ezeket a rendszereket, és meg lehet akár különböző területenként nézni a ROAS-t, de most első körben gondolkozzunk egyben. Tehát, ha valaki mondjuk tegyük fel egy 20%-os nyereség kulccsal dolgozik…
Nyilván ez itt csak a hirdetésnek a költsége, tehát azért még nagyon sok egyéb költség bekerül a képbe, de én azt látom, hogy hirdetéseknek a költsége az általában egy elég nagy költséget tesz ki az összes költség közül, és ha valakinek van mondjuk egy 20%-os megtérülése, akkor ő elképzelte mondjuk egy 10-es ROAS-szal már tud egyébként működni, mert ha 100 Ft-ot elkölt, akkor van belőle mondjuk 1000 Ft bevétele.
D.Zs. És ebben az esetben kb. 100 Ft a profitrátája, és ezért jó neki a 10-es ROAS, hiszen akkor az árrésnek a felét költötte csak marketingre, a másik fele meg megmaradt. Ha jól értem, ez a gyakorlatban ennél a példánál ugye ezt jelenti.
N.G. Pontosan így jön.
D.ZS. Így van. És igazándiból nekem ez is egy igazán kedvenc témám, mert például van egy ügyfelünk, képzeld el, a Belső Kör programunkban tanult, 1 milliárd körüli ruha, illetve egyéb ilyen kosárlabda kiegészítőket forgalmazó webshop, és nem igazán volt meg nekik így nézőpontból vagy gondolkodásmódban ez az egész ROAS alapú költés.
Csak azt kérdezték, hogy mennyit kéne költeni marketingben, mennyit költsünk el ahhoz, hogy beinduljon? Ez a kedvenc kifejezésem. Nem tudom ezt Gábor, te hallottad-e már, hogy elköltünk x forintot, és akkor majd beindul a marketing. Én meg mondtam nekik, hogy hát skacok, üljetek le, számoljuk ki azt a ROAS-t, ahol nullán vagytok, az árréseteket figyelembe véve, és onnantól kezdve azt kell mondania hirdetés kezelőnek, hogy ha minimum négyes vagy ötös ROAS-t hozol, akkor bármennyit elkölthetsz.
Nem, nem lehet értelmezni azt a kérdést, hogy mennyit költsek a marketingre ahhoz, hogy beinduljon, mert igazándiból ilyen szempontból bináris szerintem a hirdetés kezelés, hogy vagy pénzt égetünk, mert a ROAS alatt vagyunk és igazándiból kevesebb profit jön be, mint amit a marketingre elköltöttünk, vagy még pénzt nyomtatunk, mert amúgy magasabb a ROAS-unk, mint a nullszaldó, és akkor meg bármennyit el tudunk költeni.
Te hogy látod ez Gábor?
N.G. Úgyhogy ezt kell mérni. Tehát ez egy fő KPI-nak kell lennie, én azt gondolom ezeknél a területeknél és a skálázhatósága, ez az alapja neki. Tehát, ha el tudta érni a bizonyos ROAS-t és elkezdett skálázni, akkor gyakorlatilag teljesen mindegy, hogy az egyik oldalon mennyit öntesz be, a másikon majd kijön.
Egyébként ez picit cég méret függő is, mert nyilván vannak azok a nagyvállalatok már, ahol meg van határozva az éves marketing büdzsé, és ott igazából inkább annak megfelelő osztják szét. Nekünk a célpiacunk inkább egyébként a KKV piac. Egy néhány százmilliós kereskedelmi céget próbálunk ilyen milliárdos kereskedelmi cég felé tovább tolni.
És itt az jellemzően nincsenek ezek a számok meghatározva. Ha el tudnak csípni egy olyan területet, hogy ez a termékkör most jól megy, akkor pörgessük, és akkor ami kifér a csövön. S ott igazából ez itt ilyen szempontból nem számít, hogy mennyit költ. Ha egyébként a megtérülés az megfelelő.
D.Zs. Pontosan tök jó. És ha már itt szóba hoztad a skálázást is, mint szó és kifejezés, engem az is tökre érdekelne, hogy láttok-e napi költésben valami olyan jellegű arányszámot iparáganként, aminél többet már nem igazán tud értelmesen elkölteni a Google Ads. Lehet, hogy ez egy nagyon ilyen irreleváns Facebookos kérdés, de mi például azt látjuk, hogy Facebookon egyértelműen megvan, hogy mondjuk mi a B2B piacunkon napi 30-40 ezer forintnál többet hiába adunk meg, mint költési keret, igazándiból csak elveri a Facebook a pénzt, mint egy hülyegyerek.Mi így szoktuk mondani, házon belül.
Van egy ilyen jelenség Google Ads-en? Van-e olyan ügyfeletek, akire már az tud mondani, hogy totálisan kimaxolták a magyar piacot és nem tudtak többet költeni Google Adsben.
N.G.Igen, van. Tehát, hogy azt kell látni, hogy és visszatérek a ROAS alapú mérésre. Ez egyénenként egy picikét függhet, de ahogy növeljük a költést, egyenes arányban van azzal, hogy egyre szélesebb célközönséget hozzunk.
Tehát ez a tűpontos célzás elkezd szélesedni, és nem tudsz már olyan jó minőségű látogatókat behozni. Ezáltal egyébként a ROAS csökken. Ha meg van határozva, hogy mi az a ROAS, ami alatt egyébként már ez nem éri meg, akkor ott már nem költünk egyébként többet, de van olyan terület, visszatérve, hogy válaszoljak a kérdésedre is:
A Facebook az én szememben inkább igénykeltő marketingre jó, tehát ott fel tudod kelteni az igényét egy új dologgal. A Google Ads esetén az egy igény marketing jobban tehát, hogy ott már megvan az az igény, nem neked kell felkelteni, hogy akar ilyen jellegű dolgot. És főleg szolgáltató cégek esetén, vagy ahogy elmondtad ti is a saját iparágotokban vagy akár a mi iparágunkban is.
Egyszerűen el akarok én költeni. 500 eFt-ot, nem tudok. Tehát, hogy nincs annyi releváns keresés, kattintás. Nálunk például nagyon magasak a kattintási költségek, tehát nem ritka az 1000-2000 Ft-os kattintási költség. Még így se tudok elkölteni több százezres nagyságrendben, ha egy olyan hónapba szeretnék, mert nincs relevánsan annyi keresés.
Úgyhogy igen, megvan, mindenféleképpen megvan. De mondom, kétélű a dolog, ha valakinek nagyon sok terméke van, és egyébként skálázhatná tovább, lehet, hogy tud behozni a Google több felhasználó, de egyszerűen ROAS alapon már nem éri meg.
A peremterületről hozza befelé azt, aki nekünk nem erősen célközönségünk, mert nem az az érdeklődési köre. Valószínűleg a vásárlási fázisban nem ott tart és erre oda kell figyelni és meg kell találni megfelelő hangsúlyt vagy megfelelő egyensúlyt ezzel kapcsolatban. Mi ezért szoktuk skálázni, toljuk, toljuk, toljuk, és akkor ahol meglátjuk, hogy ez itt átfordul, akkor ott, ott nem, nem skálázzuk tovább, mert már nem éri meg csinálni.
D.Zs. Nagyon nagyon köszi, Szuper! Mehetünk akkor tovább! Köszi a kiegészítést!
N.G. Jó, És akkor az ötös pont az megint csak egy ilyen egy tanács, talán azt gondolom, és itt is vannak félreértések. És az pedig, hogy alapvetően a PPC-seknek, vagy akár egy Google Ads menedzsernek hol van a helye? Mekkora, milyen jellegű feladatai vannak, és mondjuk az ügyfélnek hol van a helye és milyen jellegű feladatai vannak?
Nagyon sokszor találkozunk ezzel. Egyébként tipikus KKV probléma nyilván, hogy sokszor ebben az esetben a vezetőség foglalkozik ezzel, vagy számunkra ideális esetben mondjuk van egy marketinges, aki belül egyébként össze tudja fogni a stratégiát, a célokat, és a különböző peremterületeken a speciálisabb szakmákat kiszervezik.
Viszont nagyon sokszor, főleg amikor a tulajdonos van, hogy hát ő ezt kiszervezte. Innentől kezdve igazából hátradől, neki ezzel nincsen dolga. Lehet így is, viszont nem olyan hatékonysággal. Tehát ez nagyon fontos dolog, hogy ez egy közös érdek, és ilyen szempontból egy csapatmunka. És mindjárt elmondom, hogy nem magunkra akarunk levetkőzni feladatokat, csakhogy vannak olyanok, amiket mi nem tudunk megcsinálni.
Az egyik ilyen fontos dolog az az, hogy maga az egész marketingstratégiának a felállítása. És ezen belül is egyébként lehúzva a PPC stratégiának a felállítása. Most hozok egy-két példát, hogy másképp állsz hozzá abban az esetben, ha mondjuk brandet építesz.
Másképp áll hozzá, hogyha mondjuk leadgenerálás a cél. Másképp állsz hozzá, hogy ha mondjuk a vásárlás a cél, másképp állsz hozzá, hogy itt hozzam a példákat, mondjuk csak egy bizonyos termékkörnek a készlet készletkisöprése a cél.
Tehát ezeket mindenképpen egy tulajdonosnak, vagy adott esetben, ha nem, akkor is a cégnek kell meghatároznia, mert nekünk ehhez kell idomulni.
Ha valaki ezt nem tudja meghatározni, akkor egyeztetéseken próbáljuk ezt kihozni, de ennek mindenképpen egy ügyfél döntésnek kell lennie. Aztán tovább megyek. Azokon jellegű területek, amik nem szorosan egyébként a kampány kezelésekhez tartoznak. Ezek tipikusan az a bizonyos adatok.
A webáruházak esetén ugye shopping kampányokról is beszélünk, ezek a kis kártyák, amikről már beszéltünk, és ezek akkor tudnak jól működni, ha megfelelő adattal vannak ellátva. Nagyon sokszor találkozunk olyannal, hogy nem tudjuk jól futtatni a kampányokat, mert mint nincs a termékeknek leírása. Nem jól működnek a hatékonyságban ezek a kampányok, mert mondjuk nem jó a leírása.
Tehát pl. egy konkrét tanács, hogy ha jó leírásokat írsz, ez mindennek jó. Tudom, hogy nagyon nagy energia, de ez jó egyébként a keresőoptimalizálásnak, ez jó a Google Adsnek, ez jó a felhasználónak tehát. Mi kell több. Tehát, hogy erre fordítani kell energiát. Ha át tudnak adni a Feedekbe olyan jellegű információkat, ami kategória, a márka például, ezek alapján mi különböző speciális feedeket tudunk létrehozni, ami által még jobban szét tudjuk bontani egyébként ezeket a kampányokat.
Nagyon fontosak a képek. A képek esetén egyébként egy képet szoktunk feltölteni, vagy egy képet fogott be, viszont azt nem fogadja el, hogyha vízjel van rajta, vagy hogyha van valamilyen jelölés rajta, ezek is tiltó funkciók szoktak lenni.
És ami nagyon fontos, hogy és ez egy jó tanács. Talán nem az első szint, de egy következő lépési szint, ha tudunk beküldeni bizonyos speciális információkat. Ám mondjuk az egyik az az, hogy bizonyos termékkörökön mondjuk ki szeretnénk pörgetni, mert már mondjuk nem jön be új jellegű vásárlás, akkor mi azt külön tudjuk tenni, és külön kampányokat tudunk rá készíteni.
Vagy például egy egy nagyon jól bevált dolog az, hogy ha te át tudod küldeni a termékeknek az árrését. Mert hogy más csoportokra tudunk hirdetni, arra, ami mondjuk nagyobb árrés van, egy picit jobban el tudjuk engedni ezeket a termékeket és másképp állunk hozzá, ami mondjuk kisebb bár, és van, hogy az is megtérülően tudjon gyakorlatilag működni.
Ezt még én nagyon kevés helyen látom, tehát hogy ez például egy ilyen haladó tanács. Én azt gondolom, hogy ha van ilyen információ a rendszerünkben, akkor azt próbáljuk meg a feed által átadni, és akkor mi egyébként ezzel tudunk tovább dolgozni. Hozzáteszem, nem csak ezek a lehetőségek vannak, most csak egy-két olyan gondolatot próbálok behozni, amivel így elindul a gondolatmenet ezzel kapcsolatban, és többet tudunk, vagy jobbak tudunk lenni, mint a konkurencia, Mert itt is egyébként ugyanerről van szó egyébként.
Ami még így utolsó lépésként fontos egyébként ebben az együttműködésben, az viszont az, hogy hogy maga az áruháznak az optimalizálása. Erre mi egyébként szoktunk tanácsokat adni, tehát nekünk van ilyen Siero felmérésünk.
Összeszedtünk néhány száz pontot, hogy véleményünk szerint egyébként mitől jó egy áruház, de ezt nagyon sokszor egyébként a felhasználó vagy a maga tulajdonosa is látja, és ezeket meg kell csinálni. Erről már visszatérve beszéltünk, hogy ha jobban tud konvertálni, az oldalon eleve jobb adatok tudnak bemenni, kevesebb költségből meg tudjuk etetni adattal, ami által tud optimalizálni a megtérülés, a ROAS sokkal jobb tehát, hogy talán ezt nem is kell agyon magyaráznom. Viszont ez azért sok esetben a webáruház tulajdonosnak a feladata.
D.Zs. Tiszta sor. Ha nekem webáruházam lenne, teljesen adná magát az a jellegű kérdésem, hogy tudsz-e nekem árajánlatot adni most erre a listára? Amit most itt elmondtál, mert ezek között egy csomó olyan van, főleg az utolsó pont a CRO rész.
Amire majdnem biztos vagyok benne, hogy nálatok iszonyat mennyiségű tudás, know-how, folyamatleírás van, elérhető-e nálatok például ez, a hirdetés kezelésen túl, egy plusz kiegészítő szolgáltatásként?
N.G. Igen, viszont ez nem belépő, tehát hogy ezt csak az ügyfeleinknek adjuk ki. Tehát árat erre most én nem mondanék.
Tehát ez nálunk egy olyan jellegű dolog, amit bekerülési áron szoktunk kiadni az ügyfeleknek. Nem, az nem a profitmaximalizáló dolgunk, viszont ez szükséges ahhoz, hogy megcsináljuk, hogy utána egyébként jobban tudjon működni ez az egész.
D.Zs. Hogyne. Tök jó!
N.G. Ezzel nagyon sok olyan jellegű meló van, amit hogyha most valaki bejön és azt mondja, de csak ezt csináljátok meg, akkor most ezt vagy nagyon magasan kéne beáraznom. De amúgy meg elviszi a fókuszt. Tehát hogy most egyelőre mi úgy döntöttünk, hogy ezt belsős ügyfeleknek adjuk, csak.
D.Zs. Tök szuper. Nagyon nagyon köszönöm, Gábor. Van e még itt az öt ponton túl bármi, amit így hozzáfűznél?
N.G. Nincsen. Igazából ez direkt így szedtem össze, hogy kerek legyen. Én azt gondolom, egy bizonyos gondolatmenet mentén végigmentünk.
Kétséged ne legyen. Napokig tudnék róla beszélni.
D.Zs. Ettől egyáltalán nem félek, és szerintem ebben abszolút partnerei vagyunk egymásnak. Ugye? Megbeszéltük, hogy kb. 30 perc lesz. Most tartunk 53-nál, úgyhogy nagyon köszönjük a kitartó nézőknek és hallgatóknak, hogy velünk tartottatok ilyen sokáig. Szerintem nagyon-nagyon izgalmas és különösen értékes volt ez a mostani adás.
Mi az első lépés nálatok? Gábor Ha valaki szívesen felvenni veletek a kapcsolatot.
N.G. Szerintem az a feliratkozó forma, amit te hoztál, az a weboldalon van.
D.Zs. Oké, szóval webmotion.hu.
N.G. Így van, rendben.
D.Zs. Nagyon nagyon szépen köszönöm, akkor Gábor, még egyszer, hogy elfogadtad a meghívást, és hogy velünk voltál! Most nem tudom van-e még bármilyen más zárógondolatod itt a nézőknek, hallgatóknak elmondanál?
N.G. Nincs, Nincs. Köszönöm szépen azt, hogy megtudtuk csinálni ezt az adást közösen, és bízom benne, hogy tudtunk hozzáadott értéket adni, és hogy egy gondolatmenet elindul ezzel kapcsolatban. Úgyhogy köszönöm szépen Zsolt.
D.Zs. Nagyon köszönöm Gábor, hogy itt voltál!
Nektek pedig köszönöm kedves nézők és hallgatók a figyelmeteket!
Találkozunk A következő DO!ma Show podcast adásban. Addig is pedig eredményes megvalósítást kívánunk nektek a Google Ads, illetve a webáruházatok fejlesztése kapcsán.
Sziasztok! Jövünk! A következő részben!
